Magyarországnak az európai jogharmonizációs programból fakadó feladata a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések bevezetése. Mivel a javaslat megalkotásának ez az elsődleges indoka, a törvény csak uniós csatlakozásunk napján lépne hatályba.
A jogi személyekkel szembeni büntetőjogi intézkedések bevezetéséről az Európai Unió több dokumentuma is rendelkezik. Az Európa Tanács 1988-ban született ajánlása felhívja a tagállamok figyelmét: „Azok az államok, amelyek büntetőjoga még nem tartalmazza jogi személyek büntetőjogi felelősségét, fontolják meg újra a kérdést!” Jogi természete szerint az ajánlás ugyan nem kötelező előírás, ám olyan alapelveket fektet le, amelyek követése ajánlott a tagállamok számára.
Érvek……a büntethetőség mellett:
• A folyamatosan változó munkaerőállomány miatt nem könnyű mindig eldönteni, ki a felelős – lehet, hogy még az előző menedzsment hibáztatható.
• A szervezetet könnyebb felelősségre vonni.
• Nem mindig lehet megtalálni a felelőst. (Például egy olajkatasztrófánál utólag már nehéz kideríteni, ki csavarozta össze hanyagul a csövet.)
a büntethetőség ellen:
• A jogi személy megbüntetése ártatlanok érdekeit is sértheti: például a részvényesekét, a vállalkozás bezárása esetén az elbocsátott dolgozókét.
• Számos jogász szerint jogi személynek nem lehet bűnös szándéka, ezért nem is büntethető.
Az EU országaiban már általános
A jogi személyek büntetőjogi felelősségét az angolszász országokban már régóta elismerik, az Egyesült Államokban több mint 150 éves hagyománya van. Angliában elvileg még az sincs kizárva, hogy jogi személyt emberölésért vonjanak felelősségre. A kontinentális Európa országaiban azonban az erős római jogi tradíciók miatt egészen az utóbbi évtizedekig elutasították a jogi személyek büntethetőségét, mondván, hogy bűncselekményt csak természetes személyek követhetnek el.
Ez a szemlélet jócskán megváltozott az újabb jogfejlődés hatására: Hollandia még 1976-ban, majd Norvégia 1991-ben, Izland 1993-ban, Franciaország 1994-ben, Finnország 1995-ben, Belgium 1999-ben vezette be a jogi személyek büntethetőségét. Közigazgatási (és nem büntetőjogi) szankciókat lehet alkalmazni a társaságokkal szemben Ausztriában, Németországban és Svájcban, ám a jövőben várhatóan ott is változni fog a szabályozás.
A kelet-közép-európai régióban először Szlovénia vezette be a jogi személyek büntetőjogi felelősségét 1996-ban. Erre vonatkozó tervezet pedig a régió csaknem minden országában készült már.
Mégsem egészen?A Btk. szerint csak természetes személy (ember) követhet el bűncselekményt. Ez a jövőben sem változna, azaz a gazdasági társaságok, alapítványok, egyesületek nem válnak elkövetővé a Btk. értelmében, sem pedig terheltté a büntetőeljárásban. Erre való tekintettel a javaslattal bevezetni kívánt intézkedések nem a Btk.-ban kapnának helyet, hanem külön törvényben.
Elkövetőnek lennie kell
A törvényjavaslat szerint a vállalkozást csak akkor lehetne szankcióval sújtani, ha a bíróság az elkövetővel szemben is büntetést szabott ki. Az intézkedés kiszabása ugyanabban a büntetőeljárásban történne, amely az elkövető ellen folyik. (Az Európa Tanács ajánlásától ebben a tekintetben eltérne a magyar szabályozás: az ajánlás szerint ugyanis a vállalkozás attól függetlenül felelősségre vonható, hogy kideríthető-e az elkövető személye.)
További feltétele az intézkedésnek, hogy a bűncselekmény vagyoni előnyt eredményezzen a vállalkozás számára, vagy legalábbis ezt célozza az elkövető. Az elkövetett bűncselekmény a vesztegetéstől a pénzmosásig gyakorlatilag bármi lehet, a javaslat nem konkretizálja a bűncselekményi kört.
Nem feltétel, hogy az elkövető a jogi személy tisztségviselője, tagja vagy alkalmazottja legyen, hiszen így strómanok közreműködésével könnyen kijátszható lenne a törvény. Ezért a javaslat akkor is elrendeli az intézkedések alkalmazását a jogi személlyel szemben, ha ugyan kívülálló követte el a bűncselekményt, ám ezzel vagyoni előnyt szerzett a jogi személy javára.
Becsukhatják a boltot
Bár az Európa Tanács ajánlása a szankciók széles tárházát kínálja a menedzserek eltávolításától az üzleti kapcsolattól való eltiltásig , a javaslat csak óvatosan szemezgetett a lehetőségekből: mindössze háromfajta intézkedési típust vezetne be.
A legsúlyosabb következmény a jogi személy „halálbüntetése”, azaz a megszüntetés lenne. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a jogi személyt kimondottan bűncselekmény elkövetésére hozták létre.
Valamivel enyhébb a szabadságvesztés büntetéshez hasonlítható szankció, a tevékenység 1-től 3 évig terjedő korlátozása. A korlátozás ideje alatt a jogi személy nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, tilos vele koncessziós szerződést kötni, és nem részesülhet központi vagy önkormányzati támogatásban sem.
Végül a jogi személy megúszhatja pénzbírsággal is – mértéke háromszorosa annak az összegnek, amellyel a vállalkozás gazdagodott vagy amennyit a bűncselekménnyel az elkövetők meg akartak szerezni. A bíróság minden esetben legalább félmillió forintot szab ki pénzbírságként. A bírság hátrányosan érintheti a fogyasztókat, hiszen könnyen lehet, hogy a vállalkozás a veszteséget áremeléssel próbálja majd ellensúlyozni.
