A 11 ezer lakosú Novoazovszk az Oroszországot a Krímmel összekötő út mentén fekszik. Kijev attól tart, hogy az oroszok célja az általuk korábban elfoglalt Krím-félsziget szárazföldi összeköttetésének biztosítása.
Petro Porosenko ukrán államfő csütörtökön kijelentette: orosz csapatok hatoltak be országába. Az államfő lemondta törökországi munkalátogatását és összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot. Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását is kezdeményezi a történtek miatt. Porosenko közleményben jelezte, hogy a donyecki helyzet kiéleződése miatt döntött törökországi útjának lemondása mellett, miután “gyakorlatilag orosz csapatok vonultak be Ukrajnába”. Az ország európai partnereit is arra kéri, hogy hívják össze az Európai Tanács rendkívüli ülését.
Porosenko elnök bejelentése a kijevi repülőtéren
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium aggodalommal figyeli az ukrajnai helyzetet. Közleményük szerint ha beigazolódik, hogy orosz reguláris csapatok hatoltak be a szomszédos ország területére, azt a válság súlyos eszkalációjának tekintik. Kiállnak amellett, hogy egyedül a politikai úton való rendezést tartják elfogadhatónak, egyben jelezték, hogy az európai álláspont egyeztetésére jó alkalmat kínál a hétvégi Európai Tanácsülés és ezzel egyidőben az EU-külügyminiszterek informális tanácskozása.
A NATO műholdfelvételeket tett közzé, melyeken az Ukrajnába behatoló orosz katonai egységek láthatóak.
Alekszandr Zaharcsenko, a „Donyecki Népi Köztársaság” nevű szakadár formáció miniszterelnöke szerint négyezer orosz, köztük kimenőn lévő hivatásos katonák harcolnak oldalukon az ukrán kormányerők ellen. A NATO egyik tisztje újságíróknak elmondta: a szervezet becslése szerint ezer orosz katona harcolhat most Ukrajnában.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök azt kéri a nemzetközi közösségtől, hogy fagyasszák be Oroszország összes külföldi vagyonát, miután a hivatásos orosz haderő is beavatkozott az ukrán konfliktusba. Úgy véli, hogy az Oroszországgal szemben eddig meghozott nyugati szankciók nem hoztak eredményt.A kormányfő azt mondta: az ukrán hadsereg fel tud lépni az oroszbarát szakadár harcosok ellen, de magától Oroszországtól már nem tudja megvédeni magát. Szerinte Oroszország nem hajlandó elfogadni, hogy a kelet-ukrajnai fegyveres szakadárok vereséget szenvedjenek, ezért Oroszország egyre leplezetlenebbül avatkozik be a konfliktusba.
Az Európai Bizottságot aggasztják az ukrajnai fejlemények, de a testület szóvivője hangsúlyozta, hogy a válságot politikai úton kell rendezni, Ukrajna területi egységének és szuverenitásának maradéktalan tiszteletben tartásával.
A Bundestag, a német törvényhozás alsóházának külügyi bizottsága szerint sürgősen lépni kell, mert Putyin Európa gyengeségeként értékelné a habozást és tovább mélyítené a válságot. Már az EU-tagállami vezetők hétvégi kongresszusán újabb Oroszország elleni szankciókról kell dönteni, véli a bizottság elnöke.
Orosz parlamenti politikusok hazugsággal vádolták Kijevet és visszautasították azt az állítást, hogy orosz csapatok hatoltak be Ukrajnába. Putyin elnök emberi jogi tanácsadója viszont kijelentette: „amikor emberek tömegei parancsnoki utasításra, harckocsikon, nehézfegyverzetet használva egy másik ország területén tartózkodnak, átlépik a határt, azt én inváziónak tartom”.
“Legyen vége a cinkosságnak”
Ukrajna uniós nagykövete az Oroszország elleni újabb jelentős szankciókon kívül technikai és katonai segítségnyújtást kér az Európai Uniótól. Konsztantyin Jeliszejev szerint az Oroszországnak a héten Minszkben nyújtott békejobbra buta cinikus mosoly volt a válasz, az orosz hadsereg pedig még azon az éjszakán átlépte az ukrán határt. A Krímhez hasonlóan megint jelöletlen egyenruhát viselő “zöld emberkék” árasztják el Ukrajnát – véli a diplomata, aki felszólítja az Európai Tanácsot, hogy tartsanak rendkívüli uniós csúcsot a helyzet miatt. “Elég volt az agresszorral való összejátszásból” – írta Jeliszejev. Szerinte a nyilatkozatok és határozatok nem elegendőek, “a Kreml fütyül a szavakra”. Sokat árthat az EU megítélésének, ha a második világháború kitörésének 75. évfordulóján nem tudnak megakadályozni egy újabb háborút – véli, hozzátéve, hogy ez sokkal fontosabb, mint a szombatra tervezett EU-csúcs eredeti témája, hogy melyik tagállam politikusa milyen tárcát vigyen a következő években.
Hívják össze a BT-t
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte csütörtökön Litvánia amiatt, hogy Oroszország “nyilvánvaló katonai invázióba” kezdett Ukrajna területén. “Litvánia határozottan elítéli azt, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erői nyilvánvalóan behatoltak Ukrajna területére (…), és azt javasolja, hogy az ügyet, amilyen gyorsan csak lehet, vizsgálja meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa” – jelentette ki Linas Antanas Linkevicius litván külügyminiszter.
A balti állam – amely jelenleg az ENSZ BT nem állandó tagja – úgy véli, hogy Moszkva akciói “nyíltan megsértik Ukrajna szuverenitását és területi integritását”, és aláássák az egész régió biztonságát. Vilnius felszólította Oroszországot, hogy azonnal vonja vissza fegyveres erőit, fegyvereit és katonai felszereléseit Ukrajna szuverén területéről. Az ukrán hatóságok szerint Ukrajnában orosz katonák tevékenykednek, akik támogatják a szeparatistákat a kormányerők elleni harcban. Moszkva ezt tagadja, noha a NATO és Lengyelország azt állítja, hogy bizonyítéka van rá.
Eközben Edgars Rinkevics lett külügyminiszter az incidenssel kapcsolatban “háborúról” beszélt és hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót az ENSZ BT-nek “agressziós cselekedetnek” kell tekintenie. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csütörtökön megerősítette: Bécsben rendkívüli találkozót tart a legutóbbi ukrán fejlemények megvitatása céljából.
“Az egyik legsúlyosabb válság a hidegháború óta”
Francois Hollande francia államfő szerint “tűrhetetlen és elfogadhatatlan lenne” orosz katonák jelenléte Ukrajna keleti részén. “Ha úgy adódna, hogy orosz katonák lépnének ukrán földre, az tűrhetetlen és elfogadhatatlan lenne” – jelentette ki csütörtökön a köztársasági elnök a francia nagykövetek szokásos éves értekezletén tartott beszédében.
Hollande ismételten arra kérte Oroszországot, hogy “tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását, és hagyjon fel a szeparatisták támogatásával”. A francia elnök szerint az ukrajnai konfliktus “az egyik legsúlyosabb válság a hidegháború vége óta”. “Megkérdőjelezi azokat az elveket, amelyek a hidegháború vége óta a kollektív biztonság alapjait jelentik” – hangsúlyozta.
Jelezte, hogy Párizs Németországgal együtt kész újabb találkozót szervezni az orosz és az ukrán elnök között, “amennyiben a feltételek adottak”.
A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium aggodalommal figyeli az ukrajnai helyzetet. Közleményük szerint ha beigazolódik, hogy orosz reguláris csapatok hatoltak be a szomszédos ország területére, azt a válság súlyos eszkalációjának tekintik. Kiállnak amellett, hogy egyedül a politikai úton való rendezést tartják elfogadhatónak, egyben jelezték, hogy az európai álláspont egyeztetésére jó alkalmat kínál a hétvégi Európai Tanácsülés és ezzel egyidőben az EU-külügyminiszterek informális tanácskozása.
