Problémák vannak, de viták nincsenek – így összegezhetjük Magyar Péter szavai nyomán a magyar miniszterelnök második hivatalos látogatását. Csütörtökön ugyanis Lengyelországból Bécsbe érkezett a magyar kormánydelegáció.
A kormányfőt több minisztere is elkísérte Ausztriába. Itt többek között az osztrák kancellárral, Christian Stockerrel tárgyaltak. A két kormányfő az országok közötti együttműködés „új fejezetének megnyitásáról” beszélt, ám a bécsi látogatás során Ausztria és Magyarország között sokkal több feszültség volt észlelhető, mint egy-két nappal korábban a varsói-krakkói-gdanski úton, amikor a lengyel-magyar kapcsolatok felélesztéséről volt szó.
Magyar Péter nem feltétlenül csak a lengyel és a magyar, illetve az osztrák és a magyar kormányok közötti kapcsolatokat akarhatta most erősíteni. Mindkét őt fogadó politikus, Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Christian Stocker is az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó pártok élén áll ugyanis. Ezért a magyar külpolitikában a bilaterális, kétoldalú állami kapcsolatok újraerősítése mellett – amit Magyar Péter hangsúlyozott mindkét útja során –, valójában az utóbbi évtizedben a Fidesz kormányzása idején megvalósított, pártpolitikai szintű nemzetközi együttműködések trendje sem szakadt meg.
Fontos ugyanakkor, hogy Magyar Péter nemcsak a Tiszával egy pártcsaládba tartozó politikusokkal találkozott Varsóban és Bécsben, hanem azokkal az államfőkkel is, akik közül a lengyel inkább egy nacionalista-jobboldali politikus (Karol Nawrocki), a másik pedig – Alexander van der Bellen – a Zöldek reprezentánsa volt elnökké avanzsálása előtt Ausztriában.
