Így lett Mexikó császára a magyar királyi herceg

Habsburg-Lotharingiai Miksa főherceget 162 éve, 1864. április 10-én kiáltották ki császárrá a mexikói rojalisták. A Ferenc József öccseként magyar királyi hercegi címet is viselő férfi ezzel a csupán néhány évig fennálló II. Mexikói Császárság államfőjévé vált – írja a Rubicon.

Miksa elsősorban a tudományok iránt érdeklődött, és híres volt liberális nézeteiről. Nagyon szeretett utazni is, 18 éves korában világ körüli útra indult, Dél-Amerikát, főleg Brazíliát, különösen kedvelte. Mexikói királypárti felkelők már 1859-ben megkeresték őt, ám ajánlatukat ekkor még irreálisnak vélte, és visszautasította a koronát. Az országban Benito Juárez elnök megválasztása óta polgárháború zajlott, amit Franciaország, Spanyolország és az Egyesült Államok is próbált kihasználni.

III. Napóleon francia császár hatalmas kölcsönökkel növelte befolyását, majd megtámadta Mexikót, és 1863-ra Mexikóvárost is elfoglalta. Mivel azonban tisztában volt vele, hogy a francia uralmat egyik riválisa sem nézné jó szemmel, Ferenc Józsefen keresztül Miksát kereste meg, hogy trónra ültesse.

A főherceg vonakodott, de – miután a franciák által rendezett népszavazáson Mexikóban a királypártiak győztek – 1864 tavaszán elfogadta egy olyan ország koronáját, amelyet még csak nem is ismert. Kétéves uralkodása alatt teljes tévhitben élt: a népszavazás eredményét valósnak fogadta el, az országon belüli polgárháborús konfliktust jóval enyhébbnek értékelte, és úgy gondolta, hogy liberális kormányzásával népszerűségre tesz majd szert. A mexikóiak nagy része viszont egy megszálló hatalom bábjaként tekintett rá, így hiába hozott haladó szellemű földtörvényt, szélesítette ki a választójogot és ígért amnesztiát, többek között Juáreznek is, nem szerették meg Mexikóban. Sőt, a hatalmát biztosító francia hadsereg kegyetlenkedéseit is a jóindulatú, de tájékozatlan Miksának tulajdonították, mozgalmat szervezve megbuktatására.

Közben az Egyesült Államok is csapatokat küldött át a határon a franciák ellen, ezért III. Napóleon kivonta seregeit az országból. A franciák távozása után a császár helyzete folyamatosan romlott, európai segítség nélkül esélye sem maradt a hatalom megtartására. Juárez elnök és a felkelők 1867 májusában megfosztották trónjától, majd Querétaro erődje mellett elfogták a menekülő uralkodót. Az elnök bíróság elé állította a császárt, akit a kivégzéstől Giuseppe Garibaldi és Victor Hugo kérvénye sem tudott megmenteni. I. Miksát 1867. június 19-én lőtték agyon, 34 éves korában.