Belföld

Nők az élen – a „fakanáltól” a milliárdokig

A konzervatív német üzleti életben nők a maguk erejéből nemigen juthatnak irányító pozícióba. A férjük örököseként cégbirodalmak élére került asszonyok azonban rendre sikeresnek bizonyulnak.

Néhány évvel ezelőtt a Bertelsmann-nál tartott vezetői értekezleteken Liz Mohn még csak férje, Reinhard Mohn, a médiabirodalmat irányító családfő oldalán jelent meg. „Néha odaült a tárgyalóasztalhoz, de sohasem szólalt meg” – emlékszik a céggel évekig kapcsolatban álló személy. „Most viszont ő az, aki beszél” – teszi hozzá.

Profivá vált

Júliusban Liz Mohn mondta meg Thomas Middelhoff vezérigazgatónak, hogy elvesztette a Mohn család bizalmát, siettetve ezzel Middelhoff lemondását. A pozíciók ezt követő újraosztásakor Liz Mohn lett a Bertelsmann elnöke, amely a zárt körű részvénytársaságként működő Bertelsmannban a szavazati jogok 75 százalékát birtokolja.

Liz Mohn
Életkor:

61 év

Út a hatalomba: 1982-ben hozzáment Reinhard Mohnhoz, a Bertelsmann fő tulajdonosához. Kulcsszerepet játszott Thomas Middelhoff vezérigazgató júliusi lemondatásában. Viszolyog a cég tőzsdére vitelének tervétől.

Liz Mohn korábban titkárnő volt a cégnél, s állítólag egy irodai bulin, székfoglaló játék közben hívta fel magára későbbi férje figyelmét. Ma – 61 évesen – vitathatatlanul ő a legnagyobb hatalommal bíró személy a kiadóvállalatnál, amely olyan gyöngyszemekkel rendelkezik, mint a Random House könyvkiadó vagy az RTL Group tévétársaság.

Utólag nyilvánvaló, hogy éveken át építgette hatalmát. Elegáns irodája van a Bertelsmann gütersloh-i központjában, ahol titkárnők sorfala védi. Az év elején ő látta vendégül Gerhard Schröder kancellárt és az AOL Time Warner vezérigazgatóját, Stephen M. Case-t egy berlini konferencián, amelyet a Bertelsmann többségi tulajdonával rendelkező alapítvány szponzorált. Az ilyesmi egy feleség szokásos feladatának tűnt, egészen addig, amíg Mohn meg nem mutatta oroszlánkörmeit Middelhoff kiebrudalása során. Ráadásul kulcsszerepet játszott az utód, Günter Thielen kiszemelésében, aki lemondott a nyugdíjba vonulásról, hogy néhány évig még a Bertelsmannt szolgálja.

Harcok sűrűjében

A Liz Mohnhoz hasonló nőket a németek egy félig német, félig angol szóval illetik: Powerfrauen, vagyis hatalommal bíró asszonyok. Abban az országban, ahol igen kevés nő jut vállalati irányító pozícióba, és ahol sokszor a házasság az egyetlen út számukra az igazgatósági tárgyalóterembe, Mohn és a többi Powerfrau kezdik felkavarni az állóvizet. Különösen igaz ez a médiában, hiszen az ország legolvasottabb újságját, a Bildet kiadó Axel Springert is nő irányítja: Friede Springer, a cégalapító özvegye. S a férfi vezérigazgatók legnagyobb bánatára ezek a nők nem kívánnak a háttérben maradni. A hatalmat gyakorló asszonyok a német vállalati harcok némelyikének sűrűjében küzdenek.

Nők az élen – a „fakanáltól” a milliárdokig 1

Gloria von Thurn und TaxisÉletkor: 42 év
Út a hatalomba: Feleségül ment Johannes herceghez, aki 1990-ben elhunyt.

További példa Gloria von Thurn und Taxis hercegné, a 42 éves korábbi pincérnő. Ő azzal ejtette ámulatba a pénzügyi világot, hogy miután férje 1990-ben meghalt, ismét nyereségessé tette a családi cégbirodalmat. A hercegné szó szerint a családi ezüst egy részét adta el – továbbá más vagyonelemeket, mint például egy sörfőzdét – annak érdekében, hogy kifizethessen egy 390 millió dolláros adótartozást. Ma már 1,4 milliárd dollárra értékelik az egykor eladósodott birodalmat, amelyet a hercegné fia, Albert örökölt, de változatlanul az özvegy irányít.

Friede SpringerÉletkor:

60 év

Út a hatalom felé: 1978-ban Axel Springer kiadói vállalkozó ötödik felesége lett. A birodalmat férje halála után 1985-ben örökölte meg.

Friede Springer az újságok címlapjára került a Leo Kirchhel való ellenséges viszonya miatt. Az asszony segített csődbe juttatni a KirchMediát azzal, hogy lehívott egy 744 millió dolláros tartozást. Ám Leo Kirch még mindig a Springer 40 százalékának tulajdonosa, s részesedését igyekszik eladni egy rivális kiadónak.

Lehetőség a főszerepre

A német özvegyek korábban általában csak a vagyont kapták meg, a hatalmat nem. Példa erre Chantal Grundig, Max Grundig gyáros özvegye, aki az 1970-es években franciatanárként került a házhoz, majd amikor terhes lett, Max feleségül vette. 1989-ben bekövetkezett halála előtt Max Grundig eladta a fogyasztói elektronikai ágazatban tevékenykedő céget, így azután 680 millió dollárt, ám minimális irányítói feladatot hagyott özvegyére.

Lehetséges azonban, hogy ez hiba volt. Chantal sem irányíthatta volna rosszabbul a Grundigot, mint azok a férfiak, akik veszteségessé tették. Ma azonban a feleségek már megkapják a lehetőséget a főszerep eljátszására, s így a német igazgatósági tárgyalótermek légköre végérvényesen megváltozott.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik