Kósa Lajos, a Fidesz-MDF színeiben ismét induló jelenlegi polgármester, illetve szocialista kihívója, Szathmáry Károly neve már szeptember eleje óta hatalmas transzparenseken látható városszerte, néhol közvetlenül egymás mellett.
Olvassa el……a Figyelő Önkormányzati választás mellékletének Debrecenről
A Hajdú-Bihari megyeszékhely – Saját úton
és Nyíregyházáról szóló teljes cikkét:
A Szabolcs-Szatmár-Beregi megyeszékhely – Az élhető város
Sztráda nélkül
Autópályán ma sem lehet megközelíteni az ország legnagyobb vidéki városát. Az, hogy a „legkeletibb nyugati város” tőkevonzó képessége továbbra sem erős, részben ennek, részben pedig a város gazdaságfejlesztési stratégiájának számlájára írható. „Igaz, hogy egyelőre nem készült el az autópálya, ám ezen a területen óriásit léptünk előre 2000-ben, amikor sikerült elérnünk, hogy a pálya ne csupán 15 éves távlati tervekben érje el Debrecent, hanem az új nyomvonalon már pár éven belül” – mondja Kósa Lajos. Más kérdés, hogy autópálya a Fidesz-kormány négy esztendeje alatt itt sem épült.
Azt, hogy a nagypolitika „közbeszól”, s esetleg a döntéshozók visszatérnek az 1997-ben elfogadott koncepcióhoz, a polgármester nem tartja valószínűnek. Elmondása szerint ugyanis a Medgyessy-kabinet nyilvánosan tett ígéretet arra, hogy a már elfogadott terv nem változik. „Amennyiben a kormány tartja a szavát, a várost 2005-re már autópálya köti össze a fővárossal” – állítja Kósa.
Aki úgy véli, egy erős ellenzéki városi vezetés adott esetben többet érhet el a jelenlegi kormánynál, mint egy kormánypárti vezetésű, de gyenge lobbierővel bíró csoport. Az autópálya nyomvonala körüli vita mögött a városi szóbeszéd szerint amúgy sem a politikusokat kell keresni, hanem két, egymással ellentétes érdekű csoportot.
Az önkormányzati választásokon itt nem várható szoros eredmény, a legutóbbi közvélemény-kutatás alapján Kósa Lajos magabiztosan nézhet a voksolás elé. Az augusztus végén végzett felmérés szerint 73 százalékkal vezetett, így – bár a kampány során még számottevően változhatnak az erőviszonyok – a győzelmet feltehetően igen nehéz lenne elvenni tőle. A képviselő testületben szintén a Fidesz-MDF szövetség jelöltjeinek többsége várható.
A Szabolcs-Szatmár-Beregi megyeszékhely – az élhető város
Nyíregyháza – rengeteg parkjával, jól karbantartott épületeivel, a kávéházakhoz tartozó teraszokkal – igazi városias benyomást kelt. Ez az érzés a reggeli vagy délutáni csúcsforgalom dugóiban araszolva is erősödik. Azt, hogy az emberek fontosnak tartják az épített környezet állapotát, jelzi: a Fidesz által támogatott polgármesterjelölt, Fazekas János éppen a tudatosabb városfejlesztést állítja kampánya középpontjába. Érvelése szerint jobban átgondolt és következetesen betartatott rendezési tervre lenne szükség, hiszen jelenleg sokszor megtörténik, hogy a befektetők egyszerűen átírják az elfogadott fejlesztési terveket, a koncepcióhoz nem alkalmazkodó ad hoc döntések születnek.
Csabai Lászlóné szocialista polgármester úgy véli, sikerüket egyebek mellett éppen annak köszönhetik, hogy igyekeztek rugalmasan alkalmazkodni a befektetők igényeihez. Ugyanakkor a nyüzsgő, de tiszta, parkos és ápolt városkép szerinte is majdnem olyan súllyal esik a latba a befektetői döntések során, mint a közművesített telek és az infrastruktúra. Szintén fontos, hogy miként bánnak az érdeklődővel a hivatalokban.
Az átlagosnál több cég van magyar kézben
Befektetőkre annak ellenére szükség van, hogy Nyíregyházán jelenleg 6 százalék alatti, tehát az országos átlagtól elmaradó a munkanélküliség. (Igaz, eközben a megye egészében a nyilvántartott állástalanok aránya megközelíti a 20 százalékot.) A 120 ezer lakosú városban az önkormányzat és annak intézményei adnak munkát a legtöbb embernek – körülbelül 6 ezren dolgoznak a közigazgatási, oktatási és egészségügyi területen.
Ma Nyíregyházán 14 olyan cég van, amely több mint 250 embert alkalmaz, további 64 vállalkozásnál pedig 50 és 250 fő közötti a létszám. A munkaképes lakosság legnagyobb része azonban az 50 fősnél kisebb mikro-vállalkozásoknál dolgozik. Egyes vélemények szerint, bár ezt nehéz konkrét számokkal alátámasztani, Kelet-Magyarországon – részben a külföldiek kisebb érdeklődése miatt – a munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) és az E-hiteles privatizáció keretében az országos átlagnál több cég került magyar vállalkozók kezébe.
A legnagyobb egyedi munkáltató a városban ma már a Flextronics, 1750 dolgozóval. Jellemző, hogy ezek egy részét 30 kilométeres távolságból utaztatják a munkahelyre, s mérnököket Miskolcról és Erdélyből is csábítottak át Nyíregyházára. Dickó József, az ipari park igazgatója szerint ma már a városnak arra kell törekednie, hogy olyan ágazatok letelepedését segítse elő, amelyek kevesebb, de magasabban képzett munkaerőt igényelnek. A csúcstechnológiát képviselő Flextronicsnál egyelőre jellemzően betanított munkások dolgoznak.
