Trump szerint „nagyon rossz” jövő vár a NATO-ra, ha a tagállamok nem tesznek többet

„Kiterjedt” csapáshullámot indított az izraeli hadsereg „egyidejűleg” az iráni főváros, Teherán, az ország délnyugati részén fekvő város Siráz, egy az északnyugati Tabriz ellen – derült ki az izraeli hadsereg közleményéből.

Noha Izrael azt állítja, hogy az iráni rezsim „infrastruktúráját” támadja, a február 28-án az Egyesült Államokkal közösen megindított háború kezdete óta sok civil vesztette életét a katonai támadásokban.

Teherán kormányzója azt mondta: az amerikai–izraeli háború miatt a fővárosban 12 ezer lakás szenvedett „részleges” vagy „teljes” károsodást – számolt be az iráni Tasznim hírügynökség. A hírügynökség egy másik Telegram-bejegyzésben azt is írta, hogy

a hétfő délutáni támadásokban (Iránban helyi idő szerint nem sokkal délután  kettő fele jár az idő) teheráni lakóövezeteket vettek célba, ami szerintük várhatóan „jelentős” számú sérüléssel és halálos áldozattal jár majd.

Tűz ütött ki az Egyesült Arab Emírségek keleti partján fekvő olajterminálnál egy dróntámadás után – írja helyi hatósági közlésre hivatkozva a BBC.

Eszerint egy nagy olajipari zónát ért dróntámadás Fudzsejrában, az Egyesült Arab Emírségek keleti partján, és ez okozta a tüzet.

Fudzsejra az Ománi-öböl partján, a Hormuzi-szoros közelében fekszik, amely általában az Emírségek olajexportjának egyik fontos kijárati pontja. A fudzsejrai hatóságok szerint sérültekről nem érkezett jelentés.

Fokozatosan újraindul a légi forgalom Dubaj nemzetközi repülőterén – írja a Reuters hatósági közlésére hivatkozva.

A leállás oka az volt, hogy egy dróntámadás tüzet okozott. Emiatt ideiglenesen fel kellett függeszteni a járatokat a világ egyik legforgalmasabb légi közlekedési csomópontjának számító repülőtéren.

Az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított háborúja felborította a globális légi közlekedést: folyamatosan járatokat törölnek, ütemeznek át, illetve terelnek más útvonalra. Eközben a Közel-Kelet légterének nagy része továbbra is zárva tart a rakéta- és dróntámadásoktól való félelem miatt.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy megkezdték a „korlátozott és célzott szárazföldi műveleteket a Hezbollah kulcsfontosságú erődítményei ellen” – olvasható a Telegramon megosztott közleményükben.

Az IDF szerint a katonáik dél-libanoni bevonulása előtt csapásokat mértek „számos terrorista célpontra” a térségben, és a művelet célja az volt, hogy „megerősítsék az előretolt védelmi övezetet”, valamint hogy „felszámolják a terrorista infrastruktúrát” a régióban.

Az IDF közölte, hogy továbbra is „határozottan” lép fel a Hezbollah ellen.

Donald Trump amerikai elnök a hétvégén azt állította, hogy „sok ország” küld majd hadihajókat a közel-keleti térségbe, hogy részt vegyenek a Hormuzi-szoros tengeri útvonalának biztosításában, később pedig több országot is nyilvánosan felszólított erre.

Az Axios négy, meg nem nevezett forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai elnök reményei szerint még a héten nyilvánosságra hozza a listát a reménybeli katonai koalíció résztvevőiről.

Trump a lehetséges országok között név szerint Kínát, az Egyesült Királyságot, Japánt, Franciaországot és Dél-Koreát említette, sőt korábban azzal fenyegetett, hogy „nagyon rossz” jövő vár a NATO-ra, ha a tagországok nem tesznek többet. Japán és Ausztrália máris közölte, hogy egyelőre nem terveznek hadihajókat küldeni a Hormuzi-szoroshoz.

Hormuzi-szoros jelentőségét az adja, hogy normál esetben a világ olajellátásának egyötöde ezen a keskeny vízi útvonalon halad át Irán déli partvidékénél. Irán az amerikai–izraeli támadásokra válaszul ellehetetlenítette a közlekedést a szoroson, ami katasztrofális hatást gyakorolt a globális energiapiacra, és az egekbe lökte az olaj világpiaci árát.

Emelkedett a kőolaj jegyzése hétfő reggel az ázsiai kereskedésben a globális olajellátás biztonsága szempontjából kiemelkedően fontos közel-keleti térségből érkező hírekre. Az ázsiai tőzsdék többsége mínuszban állt, az arany ára csökkent, a forint gyengült péntek estéhez képest – írja az MTI.

Röviddel fél hét előtt az északi-tengeri brent olajfajta hordónkénti ára 1,56 dollár (1,52 százalék) emelkedéssel 104,70 dolláron állt, hajnalban ennél magasabban, 106,50 dolláron is jegyezték. Az ázsiai tőzsdék szinte mindegyike mínuszban mozgott hétfő reggel. A térségben irányadó tokiói tőzsde Nikkei225 indexe 0,7 százalékos gyengülést, a szöuli 0,75 százalékos emelkedést, a sanghaji pedig 0,3 százalékos csökkenést jelzett. Az arany ára unciánként 0,91 százalékkal (46,01 dollárral) 5015,86 dollárra csökkent.

Az euró 392,28 forintra erősödött a péntek esti 392,06 forintról. A svájci frank jegyzése 433,95 forintról 434,02 forintra emelkedett, a dollár pedig 342,61 forintról 342,93 forintra drágult.

Ideiglenesen felfüggesztik a járatokat a dubaji nemzetközi repülőtéren „elővigyázatossági intézkedésként, az összes utas és dolgozó biztonságának garantálása érdekében” – számolt be hatósági közlésre hivatkozva a BBC.

A hatóságok korábban azt közölték, hogy tűzesethez riasztották őket, miután egy „drónnal összefüggő incidens” üzemanyagtartályt érintett.

Az utasokat arra kérik, hogy a járataikkal kapcsolatos friss információkért vegyék fel a kapcsolatot a légitársaságokkal.

Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus február végi kirobbanása előtt a dubaji nemzetközi repülőtér volt a világ legforgalmasabb repülőtere a nemzetközi utasforgalom szempontjából: 2025-ben csaknem 90 millió utast kezelt.

Izrael közölte, hogy a hadserege továbbra is több ezer lehetséges iráni célpontra koncentrál, Irán pedig arra figyelmeztette a szomszédos országokat, hogy ne sodródjanak bele még jobban a kiszélesedő regionális háborúba. Teherán azt állítja, hogy „bőséges bizonyítéka” van arra: a szomszédos országok területén lévő amerikai katonai létesítményeket kiindulópontként használják a folyamatban lévő légicsapásokhoz.

Effie Defrin, az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap úgy fogalmazott:

Még mindig több ezer célpontunk van Iránban, és mindennap új célpontokat azonosítunk.

Hozzátette, hogy az amerikai szövetségeseikkel összehangolva, legalább a zsidó pészah ünnepéig terveznek, ami körülbelül három hét múlva lesz, és még ennél is mélyebbre ható terveik vannak, újabb három hétre előre.

Donald Trump amerikai elnök eközben nemzetközi koalíció létrehozását követeli a Hormuzi-szoros vízi útvonalának biztosítása érdekében. Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter és francia hivatali partnere, Jean-Noël Barrot telefonon tárgyalt. Az iráni külügyminiszter a beszélgetésben arra kérte a többi országot, hogy „tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely a konfliktus eszkalációjához és kiterjedéséhez vezethet”.