Tizenkilenc éve jelennek meg rajzaim, képregényeim lapokban. Az első perrel vagy veréssel való fenyegetésig nem is gondoltam volna, hogy egy nyomorult kis rajz mekkora sebet tud ejteni gyengébb idegzetű vagy csak simán önkritika nélkül élő embereken, azt meg főleg nem, hogy egy mindenre elszánt politikai karrierista a saját tévéműsorában próbál majd belemagyarázni a művembe olyan vallásgyalázást, aminek a valótlansága egy kisiskolás gyerek számára is nyilvánvaló lehet. De ezek a tényleg megsértett vagy csak sértettet játszó emberek legalább mind névvel, arccal vállalták
a reakcióikat. A maszkban gyilkoló vallási fanatikusoknak az tetszene, ha mindenki befogná a száját, de valójában ők is tudják, hogy ezt a hosszadalmas meccset már sok száz éve elvesztették, amikor az emberiség feltalálta a könyvnyomtatást.
