Közélet

„Ez nem verseny. Nem azért csináljuk, hogy minél több műtétet végezzünk” – egy belgrádi klinikán műtik a magyar transzneműek többségét

Arne Dedert / picture alliance / Getty Images
Arne Dedert / picture alliance / Getty Images
Miközben Magyarországon letartóztatták a nemi megerősítő műtéteket végző orvosnőt és társát, a Budapesttől néhány órányira található belgrádi klinikán tárt karokkal várják a magyar transzneműeket. Sőt – bár civil szervezetek szerint csak látszólag – Szerbiában az állam sokkal stabilabb jogszabályi környezetet biztosít a transzneműeknek, miközben nálunk az Alaptörvénybe foglalták, hogy az apa férfi, az anya nő. A politikai kampányok és a jogi ellehetetlenítések ellenére a transzegészségügy az orvostudomány egyik leggyorsabban fejlődő területe. Belgrádig mentünk, hogy megnézzük: miért és miként.

Az ST Medica pont úgy néz ki, mint bármelyik jól menő magánklinika. A Belgrád előkelő részén található kórház modern belsővel, kedves dolgozókkal várja a szerb pácienseket a plasztikai sebészet, urológia, nőgyógyászat, érsebészet és pszichiátria területén. Van azonban egy olyan szolgáltatásuk is, melyet nemcsak szerbek vesznek igénybe, hanem a világ számos pontjáról érkeznek ide ellátásra: a nemi megerősítő műtétek területén a világ egyik vezető intézménye a belgrádi klinika, ahol külföldi orvosokat is oktatnak.

Nem hirdetik nagyon ezt a szolgáltatásukat, de nem is szükséges a marketing.

A transzközösség azon része számára, amely műtéttel teljesítené ki a férfiból nővé vagy nőből férfivá válását, a belgrádi klinika központi helyszín.

Jönnek ide a kontinensen kívülről is, de a pacientúra túlnyomó többsége Európából érkezik. Évente számos magyar transznemű állampolgár is a belgrádi klinikán esik át nemi megerősítő műtéten.

Nem beszéltünk olyan magyar transzneművel, aki ne ismerte volna Miroslav Djordjevic nevét. A szerb urológus alapította és vezeti a belgrádi ST Medicát, és évtizedek alatt a transzegészségügy, azon belül is a nemi megerősítő műtétek nemzetközi szaktekintélyévé vált.

Világszerte nagyjából 25 millió ember nem azonosul a születéskor meghatározott nemével, idegenkedik a nemi karakterjegyeket meghatározó testrészekkel vagy társadalmi szerepekkel kapcsolatban. Ez gyakran feszültséget okoz a születéskor kijelölt nem és a megélt nemi identitás között, ami szorongáshoz, undorhoz, gyakran depresszióhoz, sokaknál öngyilkossághoz vezet. Erre létezik egy klinikai fogalom is, a nemi diszfória, amelyet korábban a mentális zavarok, ma már a szexuális egészséggel kapcsolatos állapotok közé sorolnak. A nemi diszfóriában szenvedő transzneműek számára több út van, hogy összhangba hozzák külső megjelenésüket és társadalmi szerepüket a valódi nemi identitásukkal. A név és névmások, a hajviselet és az öltözködés megváltoztatása mellett egy jóval komplexebb változásba is belevághatnak: az orvosi tranzícióba, ami magában foglalja a hormonterápiát és a még ennél is drasztikusabb operációkat: a mellkast és a bonyolultabb, nemi szerveket érintő rekonstrukciós műtéteket.

A magyar transzneműek útja Belgrádba vezet

Nem meglepő, hogy a magyarországi transzközösség a szerb fővárost veszi célba. Bár számukra idehaza is elérhetők voltak korábban az orvosi tranzícióhoz szükséges feltételek, tavaly minden megváltozott.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik