Az MNB a Reutersnek adott válaszlevelében megerősítette, hogy
egy bennfentes kereskedelemre vonatkozó bejelentés nyomán vizsgálják, történt-e jogsértés a Mol részvényeit érintő egyes tőkepiaci ügyletek során
– idézi a Portfolio.
A jegybank hozzátette, hogy az eljárás lezárásáig nem áll módjukban további részleteket közölni az ügyről.
A hír előzménye, hogy amint lapunk reggel megírta: a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) közérdekű bejelentéssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz a Mol ügyében. A szervezet álláspontja szerint az olajipari vállalat feltehetően megsértette tájékoztatási kötelezettségét, amikor a Barátság vezeték január 27-én történt megrongálódásáról, a szállítás leállásáról nem tájékoztatták a nyilvánosságot a tőzsdei honlapon.
Ezzel párhuzamosan négy Mol-vezető összesen mintegy másfél milliárd forintért adott el Mol-részvényeket január vége óta. Az olajtársaság az egyenként százmilliós nagyságrendű üzleteket a tőzsdei cégek vezető állású személyekre vonatkozó, az átláthatóságot szolgáló előírásainak megfelelően januárban és februárban közzétette a tőzsde honlapján.
Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke a 24.hu-nak úgy nyilatkozott: az alapanyag-ellátásban bekövetkezett fennakadás lényeges információ, ehhez képest a Mol rendkívüli közzétételei között csak február közepén jelent meg annyi, hogy a cég a magyar államhoz fordult a stratégiai olajtartalékok felszabadításáért.
A Mol lapunknak úgy reagált: tőzsdei kommunikációja minden esetben megfelel a hatályos jogszabályoknak. Arra a kérdésünkre azonban, hogy a Mol igazgatósági tagjait, illetve a menedzsment tagjait pontosan mikor tájékoztatták arról, hogy nem érkezik olaj a Barátság vezetéken, nem reagált az olajvállalat kommunikációs részlege.
Frissítünk!
A Mol kedden délután egy bővebb közleményt adott ki az ügyben. Ebben azt írják: akkor tájékoztatták a nyilvánosságot a stratégiai készletek felszabadítására vonatkozó kezdeményezésről, amikor „a helyzet üzleti hatása egyértelművé vált. Ez pedig akkor következett be, amikor az Ukrajnából érkezett hivatalos tájékoztatás nyomán világossá vált, hogy a vezeték visszaindítása bizonytalan, és hogy a Mol saját tulajdonú operatív készlete előbb-utóbb el fog fogyni.”
Mint írták: a Barátság kőolajvezeték az elmúlt években több mint húsz alkalommal állt le műszaki, karbantartási vagy egyéb, nem a normális üzletmenethez kapcsolódó okból. „A mostanihoz hasonló, a háborús cselekményekhez kapcsolódó váratlan leállás is többször megtörtént már, és az újraindulás is minden esetben bekövetkezett azelőtt, hogy a Mol saját készletei kimerültek volna. Így ezek az átmeneti szállítási fennakadások nem jelentettek hatást a Mol üzleti működésére” – áll a közleményben. E szerint a Magyarországon kívüli vezetékrészen bekövetkezett rongálódás „önmagában nem a Mol üzleti eseménye, annak kezelése elsődlegesen az ukrán fél felelősségi körébe tartozik. Az Ukrajnából érkező hivatalos tájékoztatásig a Molnak nem volt tudomása arról, hogy a leállás nem egy átmeneti üzemszünet.”
A Mol tisztségviselői részvényügyleteiket a jogszabályoknak megfelelően hajtották végre – írták, megjegyezve, hogy állnak a vizsgálatot folytató MNB rendelkezésére.
