„Nem tudják elkapni Russ Hollidayt. A pálya másik felén van, és még mindig fut. Az egyetem sztár irányítója mindjárt touchdownt szerez. De a labdát elejti a gólvonal előtt pár méterre, az ellenfél megszerzi, átrohannak a pályán, és övék a győzelem” – mondja extázisban az egyetemi amerikaifoci-döntő kommentátora, miközben a vesztes csapat szurkolói csak a fejüket fogják.
„Még így is a legnagyobb kedvencem vagy” – mondja a tolószékben ülő, így is optimista rákos fiú a megszégyenült Hollidaynek, aki kis híján az egyetemi foci csúcsára ért. De tudomást sem vesz rajongójáról. A fiú apja ezt nem nézheti tétlenül, szóváltásba keverednek, Holliday végül behúz egyet az apának, az meg ráesik egész testével a tolószékes gyerekre. Mindezt a tévé kamerái élőben közvetítik végig.
Totális vereség, Holliday megsemmisül. Ígéretes karrierjének kétszeresen is lőttek.
Ezzel az erős – egyben parádésan jó operatőri munkával fényképezett – felütéssel indít a Chad Powers, amelyben Glen Powell tőle szokatlan módon arrogáns, nárcisztikus pöcsfej sportolót alakít. Élsportba való visszaemelkedését követhetjük végig, amihez Robin Williams egyik legismertebb filmjét, a Mrs. Doubtfire-t hívja segítségül – nem is olyan átvitt értelemben.
