Belföld

Milyen pályát választanak a fiatalok?

Továbbra is a nyelveket beszélő mérnökök, informatikusok tudnak könnyen elhelyezkedni a diplomások közül. Az orvosi és a jogi pálya töretlenül népszerű, a tanárok viszont nagyon kevéssé érzik az anyagi és erkölcsi megbecsültséget – ennek ellenére a mesterszakok között a tanárira jelentkezett a legtöbb fiatal. Sok diplomás a megélhetés miatt válik pályaelhagyóvá.

Egyre több fiatal jött rá: a diploma biztonságot ad, a papírral a kezében kevésbé fenyegeti a munkanélküliség. És emellett természetesen magasabb fizetésre vágynak – mondta Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezetője. A mérnökök és az informatikusok változatlanul kelendőek, emellett előreláthatólag több HR-szakemberre is szükség lehet. Értékesítőkre és marketingesekre azonban kisebb lesz a kereslet. A gyógyszeripar és a gyártó vállalatok viszont sok szakképzett munkavállalót kereshetnek – vélekedett a karrier-tanácsadó.

Lipcsei András, a Pendl&Piswanger fejvadász cég vezetője szerint a megújuló energiák egyre inkább tért hódítanak majd, ehhez mérnökök kellenek, emellett az autóipar, a gyártás is műszaki végzettségű embereket igényel majd. Nagyon nagy a hiány nyelveket beszélő, gyakorlattal rendelkező mérnökökből – mondta korábban az fn.hu-nak.

Ha valaki több nyelven beszél, és van valamilyen – bármilyen – diplomája, a szolgáltató központoknál lelhet állást: igen sok bölcsészt, kommunikáció szakot végzett fiatalt „szippantottak fel” ezek a munkahelyek. A felsőfokú végzettség azonban az ilyen munkához nem alapfeltétel, érettségizettek is el tudnák látni a feladatokat. Erre valószínűleg a cégek is rájönnek, és néhány éven belül már nem a „túlképzett” diplomásokat fogják alkalmazni.

A jog töretlenül népszerű, az informatikusok keresnek a legjobban

Az orvosi és a jogász szakma elismertsége a legmagasabb. A szakma presztízse mellett a jogi pályán elérhető relatíve magas kereset is szerepet játszik abban, hogy ugen sok fiatal felvételizik erre a szakra. Gáti Annamária, a TÁRKI kutatója felvázolta egy tanulmányában: a jogi és orvosi pályáknál a családi hagyományok és a társadalmi háttér erősebben hatottak a fiatalokra, mint más képzési területek esetében.

Az informatika, a jogi és igazgatási, az orvos- és egészségtudomány, valamint a természettudomány pályákon látszik leginkább, hogy az egyetemi szintű fokozatot szerzők legmagasabb arányban olyan szülők gyermekei, akik maguk is legalább főiskolai szintű végzettséggel rendelkeznek – elemezte Gáti Annamária az adatokat. A „papírformától” némileg eltér az agrár, a gazdaságtudományok, illetve műszaki területen végzettek csoportja, náluk ugyanis az egyetemi végzettségűek között jelentős a szakközépiskolát, technikumot végzett szülők gyerekeinek aránya. A bölcsészek, társadalomtudósok és a pedagógusok családjában a leggyakoribb, hogy a szülők szakközépiskolát végeztek.

Egy másik kutatásból kiderült: a természettudományi területen végzettek alapvetően alacsonynak érezték megbecsültséget. A válaszadók nagy problémát láttak abban is, hogy a tanári végzettség önmagában is kifejezetten alacsony presztízsű, és a bért is kevesellték. Míg az informatikusok és a mérnökök keresete a teljes diplomás átlag feletti, a természettudományi végzettek átlagjövedelme 14 százalékkal alatta marad annak – mondta Kiss László, az Educatio elemzője, aki a reál diplomát szerzettek helyzetéről készített tanulmányt. (Az IT-szakembereknek 154 660, a mérnököknek 144 780 forint a nettó átlagjövedelme, a TTK-t végzettek viszont 116 180 forintot kapnak kézhez. A diplomás átlagfizetés a 2007-ben végzetteknél a DPR felmérése szerint 135 440 forint.)

Az alapszakos diplomával nehezebb?

A munkaerőpiac nagyjából úgy kezeli az alapszakos diplomát szerzett fiatalokat, mint a korábbi főiskolai oklevéllel rendelkező pályakezdőket – olvashatjuk az Educatio Nonprofit Kft. kutatásában, amelyet a Diplomás Pályakövető Rendszerben (DPR) található intézményi adatok alapján készítettek. A munkaadóknak meg kell ismerkedniük az új képzési formával, hiszen néhány év múlva a frissdiplomás foglalkoztatás (az osztatlan képzések kivételével) kizárólag a bolognai rendszerű képzések diplomásait jelenti majd.

Az osztatlan képzéseken – például orvosi, jog – végzett egykori hallgatók az álláskeresés során a többieknél talán világosabb helyzet előtt állnak, végzettségük általában a „pályán tartja” őket. Más képet mutat a többiek, az alapszakos (bachelor of science vagy bachelor of arts – BSc/BA) képzés végzettjeinek vizsgálata: az itt végző fiatalok 56 százaléka dolgozott a diploma megszerzése után egy évvel, azoknál pedig, akik még a régi egyetemi vagy főiskolai rendszerben kezdték meg a felsőfokú tanulmányaikat 76, illetve 75 százalék az állást szerzők aránya. Ez a különbség az Educatio elemzői szerint nagyrészt abból adódik, hogy a hagyományos képzésben részt vett frissdiplomásokhoz képest az alapszakos oklevéllel rendelkező fiatalok nagy része, 44 százaléka döntött úgy, hogy továbbtanul, és 29 százalékuk nem is dolgozik a tanulmányai mellett.

A BSc-diplomát szerzett pályakezdők közül sokan végeznek alkalmi munkát, a „régi rendszerben” végzettek pedig többen dolgoznak alkalmazottként. Ez utóbbiak körében az állástalanok aránya nem éri el a 4 százalékot, a bolognai rendszerből kikerült első generáció esetében már 4,4 százalékról beszélhetünk e tekintetben.

A fizetések szempontjából is valamelyest rosszabbul jártak a „bolognások”: fizetésük alacsonyabb, mint azoknak, akik a 3 vagy 5 éves képzésben tanultak. A 2009-ben végzett összes válaszoló átlagosan nettó 146 ezer forintot keres, ám ha kizárólag a BSc/BA-diplomásokat nézzük, akkor ez az összeg 130 ezer forint. Náluk valamivel többet keresnek a főiskolai diplomával rendelkezők, a legmagasabb nettó jövedelemről azonban a hagyományos egyetemi diplomával elhelyezkedők számoltak be, átlagosan 165 ezer forintról.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik