Érvényes és eredményes a pártszavazás – ezt az MSZP Gyurcsány vezette Demokratikus Platformja állítja. Vagyis ahelyett, hogy a sebtiben összehívott kongresszus és a pártszavazás eldöntötte volna a Mesterházyék versus Gyurcsány viszályt, tovább zajlik a szoci belháború.
„Az MSZP történetének legnagyobb hatású belső szavazásán van túl. A pártszavazáson megjelentek mintegy 80 százaléka egyértelműen szavazott: gyökeres változást akarnak a Magyar Szocialista Pártban” – ez a Demokratikus Platform közleményében olvasható.
„Nem kétséges, hogy a 9200 voksoló az MSZP aktív tagságának túlnyomó többségét alkotja – állítja a dokumentum. – Ők pedig azt mondják, hogy erős, demokratikus, erkölcsös pártot akarnak. A Demokratikus Koalíció Platform úgy látja, hogy az MSZP vezetése a nyilvánvalóan valótlan taglétszámra hivatkozva adminisztratív úton próbálja megakadályozni a pártszavazás érvényességét és eredményességét. Ez elfogadhatatlan. A Demokratikus Koalíció számára nem kétséges, hogy a pártszavazás érvényes és eredményes volt.”
fotó: fn/nj
A hivatalos pártlétszám harminckétezer – Gyurcsányék ezt a számot vitatják. A következőképpen matekoznak a platformisták: „Az Állami Számvevőszék adatai kimutatták, hogy a tagdíjfizetések alapján az MSZP-nek legfeljebb 19 ezer tagja lehet. Nem érv, hogy sokakat felmentettek a tagdíjfizetés kötelezettsége alól, mert mások, például a Demokratikus Koalíció elnökségének valamennyi tagja a minimális tagdíj többszörösét fizeti.”
A következtetés nem meglepő: „Ebben a helyzetben két dolgot kérünk. Kérjük, hogy a választmány addig ne minősítse a pártszavazás eredményét, amíg egységes elvek alapján nem határozzuk meg országosan az MSZP valódi taglétszámát. Másrészt kérjük azt is, hogy a választmány kérje a kongresszust, hogy minden tekintetben tegyen eleget a pártszavazás elsöprő eredményének, és eszerint módosítsa a párt alapszabályát. Nem érti a tagság erejének súlyát, aki azzal szembehelyezkedik. Ez fordulópont: erkölcs vagy hatalom. Másképpen fogalmazva: valamennyiünk tisztessége vagy kevesek megélhetése.”
Bokszolnak jó ideje
Az előzményeket minapi cikkünkben tártuk olvasóink elé, alább ebből idézünk.
Az MSZP megújításáért – és ezzel együtt nyilván a pártelnöki székért is – kardoskodó Gyurcsány hónapokon keresztül kritizálta-hergelte a Mesterházy Attila-féle pártvezetést és a mögötte álló „öregeket”. Ezt megelégelve a párt pénzügyeit intéző Puch László frontális támadást indított Gyurcsány ellen. Először portálunknak nyilatkozva jelentette ki még februárban, hogy „Gyurcsány, ha nem képes alkalmazkodni, álljon odébb!”.
Ezt követően beindult az üzengetés. Pár nappal a puchi nyitány után Gyurcsány évértékelőt tartott a Royal Szállóban – már e tény is kiverte a biztosítékot a pártban, hiszen maga Mesterházy nem értékelt. Az elegáns szeánszon mesélte a volt kormányfő, hogy ő ugyan igyekezett rendbe tenni a pártfinanszírozást, „küzdött a pártpénztárnokok világával, annak erkölcsével és kultúrájával”, annak érdekében, hogy „egyszer és mindenkorra véget vessünk a gyalázat rendszerének”, ám e keresztes háborúban „sérülékeny harcossá vált”.
Határozott válasz született a pártból való kitessékelésre is: „Mondjuk hát ki világosan: nem az MSZP szétszakítására, nem a demokratikus ellenzéket tovább daraboló új párt alapítására, hanem az MSZP meglévő erényeire építő, hibáit, fogyatékosságait maga mögött hagyó pártátalakításra, és a párt átalakításából létrejövő új, balközép demokrata párt létrehozására van szükség. Nem szakítunk, hanem átalakítunk. Nem új pártot alapítunk, hanem az MSZP-ből csinálunk új pártot. Baloldali pártot, demokratikus pártot, erkölcsös pártot, hazafias, európai pártot.”
Május közepén Puch élére állította a kérdést, amikor kijelentette: „Elég volt Gyurcsányból!” És bár elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy egy esetleges pártszakadás mindkét fél végét jelenthetné – ajánljuk ez ügyben a Szigetvári Viktorral készített interjúnkat -, a hirig nem csitult. Gyurcsány Ferenc és az ő platformja előbb alapszabály-módosítást javasolt, majd miután a vezetés ezt úgymond „érdemi vita nélkül söpörte le az asztalról”, május közepén pártszavazást kezdeményezett.
A legütősebb (Puchra szabott) pont szerint párttagokból fölállított Bölcsek Tanácsa vizsgálhatná a párt vezetőinek – az országos elnökség tagjainak, a megyei, választókerületi és helyi vezetőknek, valamint a választmány tisztségviselőinek – vagyoni helyzetét. Az MSZP tagjai véleményt mondhattak arról, hogy közvetlenül válasszák-e a párt elnökét és a megyei elnököket. Továbbá arról is, hogy biztosítson-e az MSZP a törvényi előírásoknál szélesebb nyilvánosságot a gazdálkodásáról. A tagság elé utalódott az is: az MSZP-ben országos és megyei szinten csupán egyetlen választott párttisztséget tölthessenek be a funkcik.
fotó: fn/neményi
Mesterházy Attila nem hagyta, hogy Gyurcsány vegye át a kezdeményezést: a mai pártszavazást beelőzve pártkongresszust hívott össze június tizennyolcadikára. A dzsemborit másnap a következőképpen értékelte az elnök: „Kiderült, a párttagok által delegált küldöttek ragaszkodnak a Magyar Szocialista Párt nevéhez, a baloldalisághoz, fontos számukra az önazonosság, nem akarják a szocialista pártba olvasztani a liberálisokat és a konzervatívokat, miközben lehetségesnek tartják, hogy szövetséget kössenek velük.” Valamint: „Az MSZP nagyot lépett az egység felé, ismét bizonyította, hogy demokratikus párt, ahol senkibe sem fojtják bele a szót, noha ezután is vitatkozó párt marad, amely döntéseit demokratikusan hozza meg.”
A pártelnök szerint ugyanakkor fontos elhatározása volt a kongresszusnak, hogy ezeket a döntéseket fegyelmezetten be kell tartani és a vitákat nem nyilvános üzengetések útján kell lefolytatni. „Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie, ha a közösség része kíván maradni” – így fogalmazott.
