Most úgy tűnik, kora ősszel nyit az utóbbi évek legnagyobb (de legalábbis legnagyobb visszhangot keltő) beruházása, a CET, amely több csúszás és kisebb-nagyobb szakmai és politikai botrányok után lassan elkészül. Az épület már több száz méter távolságból, például a Duna másik partjáról is markáns látvány: a pesti oldalon, a Szabadság híd és a Petőfi híd közötti partszakaszt uralja a bálnára emlékeztető, íves, üveg-fém épület, amely szabályosan „ráfolyik” az eredetileg ott álló ódon raktárépületekre. Ezeket felújították és felhasználták, azaz beépítették a központba.
Nemrég még hírektől volt hangos a sajtó CET-ügyben: a beruházó vállalat összeveszett a holland tervezővel, a főváros a csúszások miatt méltatlankodott, a látogatók pedig amiatt, hogy az épület belülről láthatóan félkész. Falécek, fém rudak várják, hogy felhasználják őket, a téglafalak csupaszak, ahogy padló helyett is csak betonon járkálhatunk. És ez így van rendjén – mondta az fn.hu-nak Molnár Katalin, a CET ügyfélkapcsolati igazgatója, aki körbevezetett a terepen és elmesélte, hogy néztek ki az események az ő szemszögükből.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu (Nézze meg a teljes épületet a galériában!)
A projekt 2005-ben indult, 2006-ban nyerték meg a régi közraktárak hasznosítására kiírt közbeszerzési eljárást. Valami újat szerettek volna, nem kívántak ragaszkodni a kortárs budapesti építészethez, ha ugyan van ilyen – fogalmazott Molnár. Erre gondolt Kas Oosterhuis tervező is, mikor megalkotta az üvegbálna terveit, amelyre sokak – főleg bloggerek, laikus megszólalók – némileg értetlenkedve reagáltak az épület szokatlan alakja miatt, azért, mert úgy érezték nem illik bele (az egyébként eleve eklektikus) város- és utcaképbe, és azért, mert tartottak tőle, hogy újabb egyhangú pláza épül. „A szakma azonban alapvetően dicsérte.” Azóta egyébként láthatóan megszokta és elfogadta a közönség is az épülő monstrumot.
Oosterhuis már nem vett részt a kivitelezésben, de felügyeleti joggal szerződésben maradt a Porto Investmenttel. Sajtóhírek szerint azonban elmérgesedett a viszony: a tervező arról beszélt, hogy nem tartották be az általa leírt újszerű megoldásokat, szerinte a kivitelező makacsul ragaszkodott a hagyományos fogásokhoz. Amikor ezt nyilvánosan nehezményezte, az ellentét állítólag a fenyegetőzésig fajult. A vitát a legjobban egy egy évvel ezelőtti rendezvény kapcsán itt követhetik nyomon. Tény, hogy közös megegyezés alapján felbontották a holland építész irodájának szerződését, annak „súlyos megszegéséért”, ezzel együtt is „tisztelik és nagyra becsülik, amit a tervező letett az asztalra” – tudtuk meg. Oosterhuis főleg technikai elemeket kifogásolt, például az üveglapok méretét, amelyek legyártását nem hogy magyar, de még európai beszállítók sem vállalták, a CET azonban ezzel együtt is úgy néz ki, ahogy azt ő megálmodta – hangsúlyozta a vállalat munkatársa.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu (galéria!)
A csúszások nem szakmai, hanem vis maior okokból történtek – mondta. 2009 nyarán például a CET mélyépítési munkálatai során feljött a talajvíz a Duna áradása miatt, míg 2010-ben az acélszerkezetet gyártó, miskolci székhelyű cég üzemcsarnokát árvíz öntötte el. Egy civil szervezet ráadásul megtámadta a Ferencváros által kiadott építési engedélyt, így csak tavaly ősszel folytathatták a munkát. „Nem tudni, pontosan mi volt a kifogásuk, általános érveik voltak, de ez természetesen belefér a demokráciába.”
Most úgy néz ki, szeptemberben kinyithat a központ. A héten beindult a próbafűtés, ha sikerül minden gépészeti berendezést beüzemelni, elkezdődhet a parkettázás – faburkolat fedi majd ugyanis a belső tereket. Amikor ott jártunk, éppen az elsők között éreztük meg a beáramló meleget, ám egy emelettel lejjebb még kinti hőmérséklet fogadott. „Bizony, ez sajnos nem egy kályha, amit csak meg kell rakni”, a CET felfűtése hetekbe telik.” Az üzlethelyiségek egy része már kész, bár a csupasz téglafalak, meredező kábelek ránézésre nem ezt üzenik. Ez azonban így van rendjén, a Porto ugyanis azt vállalta bérlői felé, hogy szerkezetkész állapotban adják át a helyiségeket, a belsőépítészet tehát az üzletek működtetőinek dolga lesz. Az üvegfalon egyensúlyozva pár alpinista ügyködött a fémvázon, a Petőfi híd felőli udvaron munkások egyengették a talajt. Zajlik a hibajavítás, amely minden kivitelezési munka természetes része, számoltak ezzel – mondta Molnár Katalin. Egy januári bejáráson éppen ezekre hivatkozva méltatlankodtak többen, hogy a CET „félkész”, „még sehol sem tart”, ám ezek a vádak egyszerűen nem igazak.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu (galéria!)
Az üzlethelyiségek jelentős részét már kibérelték „és nagyon élénk az érdeklődés a fennmaradó helyek iránt is”. A bérlőket eleinte úgy kellett megkeresniük és elmagyarázni nekik, mire készülnek, mi az elgondolás a CET hasznosítására, ám idővel szájról szájra terjedt a hírük, és úgy tűnik, még a plázavilágtól alapvetően idegenkedő, kisebb boltokat működtető fiatal magyar tervezők, kereskedők is vevők voltak az ötletre. A CET ugyanis nem pláza lesz, legfeljebb annyiban, hogy egységes arculat, márkaépítés és piaci fellépés várható – mesélte Molnár. Egyetlen hagyományos „plázamárka” sem tűnik majd fel, egyedi ruha- és ékszerboltok, design üzletek, galériák, egy a magyar piacon teljesen új könyvesbolt, igényes delikáteszboltok költöznek majd be.
Lesz ezerfős koncertterem kamarateremmel, amelyet szintén bérbe adnak, de a programokba besegítenek a házi programszervezők. Szerintük nem lesznek hátrányban a közeli Művészetek Palotája miatt: a CET nem teremt versenyhelyzetet, programjai könnyedebbek lesznek, a stílus inkább a Millenárishoz áll majd közel, és remélik, lesznek olyan sokszínűek, hogy műfajt teremtenek majd.
