Ez az ellátás egy jelentős kedvezménye a baleseti ellátórendszernek, mert, ha ez az egészségromlás nem üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt keletkezik, hanem bármilyen egyéb okból, ehhez a középsúlyos egészségkárosodáshoz nem kapcsolódik ellátás a társadalombiztosítási ellátórendszerben.
2025. január 1-jétől bővült az üzeminek nem minősíthető balesetek köre, mely eseteket a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény 53. §-a tartalmazza.
A jogszabályhely (1) bekezdése kibővült egy d) ponttal, mely szerint nem üzemi az a baleset, amely szakirányú oktatás során, duális képzés esetén a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy lakásáról, szállásáról a szakképző intézmény által felügyelt szakirányú oktatás helyszínére vagy onnan a lakására, szállására közlekedve, menet közben következett be – figyelmeztet rá a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.
Ki jogosult baleseti járadékra?
Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg.
Az egészségkárosodás mértékét és baleseti eredetét az orvos szakértő állapítja meg.
Az egészségkárosodás fokának megfelelően
- az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14–20 százalék,
- a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21–28 százalék,
- a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29–39 százalék,
- a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.
A baleseti járadék összege az előzőekben meghatározott fokozatok sorrendjében az alapjául szolgáló havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetve harminc százaléka.
A baleseti járadék összegét a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.
A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az 1. fokozatban található 14–20 százalék közötti egészségkárosodás mint legenyhébb egészségi következmény egy meghatározott időre nyújt pénzbeli támogatást azok számára, akik üzemi balesetük, foglalkozási megbetegedésük miatt már csak nagyobb erőfeszítés árán tudnak keresőtevékenységet folytatni.
E szerint a rendelkezés szerint a baleseti járadék 1. fokozata esetében a járadék csak két évig folyósítható még akkor is, ha az egészségkárosodás az ezt követő időn át is fennáll. Kivételt képez a szabály alól két igen súlyos foglalkozási megbetegedés, a szilikózis és az azbesztózis miatti 1. fokozatú egészségkárosodás, amely esetben a baleseti járadék két éven túl is folyósítható, addig, amíg az egészségkárosodás fennáll.
A baleseti járadék attól a naptól folyósítható, amelytől a sérült tizenhárom százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása megállapításra került.
Ha a sérült ebben az időpontban baleseti táppénzben részesül, a baleseti táppénz megszűnésétől állapítható meg a baleseti járadék.
Ügyintézés
A baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni.
Egyedül a járadék alapjául szolgáló ok, a sérülés, betegség jellege határozza meg, hogy milyen és mennyi munka elvégzésére képes a baleseti járadékos. Ez a szempont a munkaköri alkalmassági véleménynél fontos, így egyedül foglalkozás-egészségügyi korlátja lehet a foglalkoztatásnak.
A baleseti járadék iránti igényt a lakóhely szerinti fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szervénél, mint nyugdíj-megállapító szervnél kell benyújtani formanyomtatványon vagy elektronikus úton.
