Alaphelyzetben egy kormány embereit a miniszterelnök választja ki, aki általában a főszabály szerint a választásokon legtöbb mandátumot szerzett párt vagy pártkoalíció miniszterelnök-jelöltje, és akit a köztársasági elnök bíz meg kormányalakítással (extrém esetekben lehet példa kisebbségi kormány létrejöttére, ilyenkor kormánytöbbség nélkül, külső támogatással születnek a törvények az országgyűlésben).
Szakértői kormány létrehozása ritkán történik választások útján. Általában olyankor állítanak föl szakemberekből álló kabinetet, amikor a regnáló kormány megbukik, akár a parlamenti támogatottság hiánya (kihátrál mögüle saját pártja), akár egyéb okok miatt.
Fotó: Kummer János
Élcsapat, egy cél, időlimit
Gimes Gergely, a Political Capital elemzője a Hír24-nek úgy fogalmazott, a szakértői kormány sokkal inkább kommunikációs fogalom, mintsem egy kormányzati működési típus. A szakértőinek nevezett kormányok ugyanúgy politikai célok megvalósításáért küzdenek. Az ilyen kormányok esetében a program néhány kulcsterületre koncentrál, így a minisztériumok konkrét számától függetlenül egy-két kulcstárcára koncentrálódik a döntéshozatal.
Ezeknek a kormányoknak ugyanúgy szükségük van társadalmi és parlamenti támogatásra a hatékony működéshez, mint bármilyen más kormánynak. Ha mégis definiálni kellene a szakértői kormány fogalmát, akkor olyan kabinetet esetében lenne a legszerencsésebb használni ezt a kifejezést, mely előre meghatározott időre, előre meghatározott célok és program mentén vállalja a mandátumát.
Az elemző szerint szakértői kormányok számára mindig a legitimáció jelenti a legnagyobb problémát: ezek a kormányok ugyanis általában nem választás útján keresztül kerülnek hatalomra, miközben általában a lakosság számára fájdalmas programot kell végrehajtaniuk. Ráadásul az ilyen kormányok számára is pártok biztosítják a parlamenti többséget, melyek ebben a speciális helyzetben is a szavazatok maximalizálásáért küzdenek, így könnyen kerülhetnek ellentétbe az elméleti szinten mások célok által motivált kormánnyal.
Kapunk egy ajánlatot, amit nem lehet visszautasítani?
Bár sok tekintetben a Németh-kormány is hasonló szerepet töltött be a rendszerváltás idején, Gimes Gergely szerint a magyar kormányok közül elsősorban a Bajnai-kabinet tekinthető „szakértői kormánynak”. Az a kormány a rendelkezésre álló egy évben az előre bejelentett programját szinte teljesen végrehajtotta, melynek eredményeként nagyrészt sikerült stabilizálni a magyar gazdaság helyzetét. A Bajnai-kormány ugyanakkor csupán egy nagyon speciális politikai helyzetben jöhetett létre, és szakmai szempontból hiába tekinthető sikeresnek a működése, a mögöttük álló pártok népszerűsége nem növekedett abban az időszakban.
Eljátszva a gondolattal, egy esetlegesen a jelenkori Magyarországon létrejövő szakmai kormánynak pont az lenne a legnagyobb feladata, hogy olyan programot rakjon le az asztalra, amely megfelel a piacok és a nemzetközi szervezetek elvárásainak, de végigvihető Magyarországon a jelenlegi helyzetben. Fontos azonban megjegyezni az elemző szerint, hogy egy erős felhatalmazással rendelkező kormány hatékonyabb tud lenni, mint a vészhelyzetben megválasztott közvetlen legitimációval nem rendelkező szakértői kabinet. A mostani kormány pedig ha másból nem is, a választásokon megszerzett legitimációból jól áll.
Fotó: Kummer János
Az olasz útra göröghetünk
Az EU-ban nem is olyan régen két szakértői kormányt is felállítottak: Olaszországban és Görögországban. Mindkét esetben a gazdasági összeomlás szélén álló országokról beszélhetünk, a kormányok társadalmi támogatottsága jócskán megfogyatkozott, a nemzetközi válság miatt mozgásterük jócskán beszűkült. Arról, hogyan sikerült az uniós elvárásoknak megfelelő összetételű kormányt kierőszakolni, itt olvashat.
Görögországban egységkormány alakult a korábbi baloldali PASOK kormánypárt, a konzervatív, liberális Új Demokrácia és a szélsőjobboldali LAOS részvételével, Lukasz Papadémosz, az Európai Központi Bank korábbi alelnökének vezetésével. A kormány eddigi tevékenységével azonban még így sem maradéktalanul elégedettek az üzleti körök.
A Hellén Vállalkozói Tanács legutóbbi gyűlésén az elnök, Dimitris Daskalopoulos már sokadszorra hangoztatta azon aggodalmát, hogy a politikai törésvonalak által szabdalt kormány nem lesz képes a drachma visszatérésének „lázálmát” elhárítani. „Ha ez nem valósul meg, Görögország éhezni fog”- egészítette ki magát a tanács elnöke. A reformok csigalassúsággal haladnak, a közszolgáltatásokban és az egészségügyben előirányzott változások folyamatosan késlekednek. A kormánynak nem igazán sikerült eddig lebonyolítania a 2012-es költségvetésben előirányzott megszorításokat az IMF és az EU által biztosított 110 milliárd eurós mentőövért cserébe.
A poszt-Berlusconi Olaszországban hatalomra került Mario Monti kormánya már több érdemmel büszkélkedhet. December közepén eurótörténeti csúcsot jelentő, 6,47 százalékos átlaghozam mellett értékesített 3 milliárd eurónyi 5 éves lejáratú államkötvényt a piacon. Az eredmények mögött pedig többek között a Berlusconi távozásával felállt új kormány és az EU közötti jóval kedvezőbb viszony is ott áll. A kötvények kamatlábai a novemberi csúcs után azóta is jócskán csökkentek és a helyzet konszolidálódni látszik.
