Olyan helyeken, ahol nincs lehetőség gázfűtésre, többféle verzió is felmerül, ha át szeretnénk térni az elektromos megoldásokra. Az egyik lehetőség a hősugárzó, amely ugyan kellemes meleget biztosít, de ez leginkább csak a közvetlen közelében érezhető, mivel a környezet levegőjét nem melegíti fel kellő mértékben. Éppen ezért kisebb helyiségekben, például a fürdőszobában vagy a garázsban érdemes használni, ahol nem tartózkodunk sokáig, és nem kell folyamatosan fűteni. Nagy előnye, hogy gyorsan – kevesebb, mint egy perc alatt – bemelegszik.
Az egyik leginkább költségkímélő megoldás a hőtárolós kályha, amely vezérelt éjszakai áramra kapcsolható, így gazdaságos üzemmódban is működtethető. A gázzal szemben a hőtárolós kályhákkal akár 44 százalékos megtakarítás is elérhető, ami elég jelentősen csökkenti a kiadásokat – olvasható az Energia Magazin összegzésében.
Ha egy átlagos – 50 négyzetméteres, kétszobás – lakást szeretnénk befűteni, akkor két kályhával, valamint egy, a fürdőszobában elhelyezett gyorsfűtővel számolhatunk. Ez azonban – a szereléssel együtt – mintegy 400 ezer forintos költséget jelent. A hőtárolós kályha éves üzemeltetési költsége pedig egy ekkora lakás esetén 240-250 ezer forintra rúg.
Padlófűtés és infra
Azoknak, akik szeretik az egyszerű, könnyen kezelhető és jó hatásfokú rendszereket, érdemes az elektromos padlófűtést választaniuk. Előnyei többi között, hogy termosztátok segítségével a helyiségek hőmérséklete külön szabályozható, valamint nem igényelnek karbantartást, és nincs szükség kazánhelyiségre, illetve kéményre.
Az elektromos padlófűtőrendszer a vezetékek lefektetésével és a beüzemeléssel együtt 420 ezer forint körüli összeg, a rendszer üzemeltetési költsége pedig egy átlagos lakás esetén évente nagyjából 230 ezer forint.
Ha télen szeretnénk azt a fajta meleget érezni, mintha a nap sugározná be a szobát, akkor válasszuk az infrapanelt. Ez amellett, hogy jó közérzetet biztosít, az egészségre is kedvező hatású, ugyanis nem okoz kellemetlen bőrfelmelegedést. A meleg ugyanis eljut a mélyebb szövetrétegekhez, és ott fejti ki áldásos hatását. Ennek köszönhető, hogy az infrapanellel való komplett fűtés esetén lényegesen alacsonyabb lehet a léghőmérséklet, ennek ellenére kellemes marad a hőérzetünk.
Ahhoz, hogy az infrapanel megfelelő hőmérsékletet biztosítson, hatórás üzemidőre van szükség. Ez a megoldás a vezetékekkel és a beüzemeléssel együtt nagyságrendileg 550 ezer forintba kerül, az éves üzemeltetési költsége pedig egy átlagos lakás esetében 210-220 ezer forint. Látszólag tehát ez a legdrágább megoldás, ám az eddig említettek mellett nagy előnye, hogy a mennyezeten van, így nem foglalja a helyet.
Nem mindenütt éri meg a váltás
Az elektromos fűtésre való áttérés előtt azonban nem árt, ha figyelembe veszünk néhány fontos dolgot. Nagy alapterületű és nagy belmagasságú, korszerűtlen épületekbe nem célszerű elektromos fűtést telepíteni, mert óriási légtérfogatot kell kifűteni, és a padlószint környéke az ilyen helyeken szinte mindig hűvös marad. A 110 négyzetméternél nagyobb, régi építésű, hagyományos házakban sem ajánlott ez a megoldás, mivel ezek az épületek meg sem közelítik a mai kor hőtechnikai elvárásait. Ahhoz, hogy ezekbe is megérje az elektromos fűtést telepíteni, nem elég csak a nyílászárókat kicserélni, és kívülről szigetelni az épületet. Ehhez szigetelni kell az aljzatot, a födémet, a lábazatot, továbbá le kell cserélni a tetőszerkezetet az úgynevezett átszellőztetett tetőre.
Előnyök
Az elektromos fűtés beüzemeléséhez elegendő egy egyszerű hálózati csatlakozás, a készülékek tisztítása és karbantartási költsége alacsony. A technológia tiszta és környezetbarát, működés közben nincs korom- és porkibocsátás, valamint az elektromos készülékek üzemeltetése automatikus, ezért nem igényelnek felügyeletet.
Gáz vagy áram?
Ha egy átlagos, hatvan négyzetméteres ingatlant nézünk, és azt vesszük alapul, hogy egész jó a hőszigetelése, akkor gázfűtés esetén (ha a gázkazán hatásfoka 85 százalékos) évente 847 köbméter gázt használunk. Ez nagyjából 100 ezer forintba kerül, és ebben még nincs benne az éves kéményvizsgálat díja. Ha ugyanezt a lakást földes hőszivattyúval fűtjük, az éves fűtési költség csupán 60 ezer forint lesz, azaz alig több mint a fele a gázfűtésnek.
Ahogy a szakértő látja
Szász János, az elektromos fűtésekkel foglalkozó fut.hu szakértője kérdésünkre elmondta: a nagy belmagasságú lakások, házak esetén ő az infrát, míg háromméteres belmagasság esetén a padlófűtést vagy a konvektort javasolja.
„Ha egy átlagos lakásról beszélünk, akkor egy analóg rendszerű elektromos konvektor beépítése 150-200 ezer forintba kerül. Ehhez viszont a legtöbb esetben szükség van a hálózat bővítésére, így ezzel a költséggel is számolnunk kell. Ha ezekből a digitális változatot választjuk, az 250-300 ezerbe kerül, míg a távolról, akár egy SMS segítségével vezérelhető konvektor 350 ezer forinttól kezdődik” – tette hozzá Szász János. Az infra esetén 500 ezer forint körüli összeggel számolhatunk. Azt viszont jó tudni, hogy ez a megoldás jóval kellemesebb hőérzetet ad, hiszen nem a levegőt, hanem a helyiségben lévő tárgyakat fűti fel.
A szakértő a fenti megoldások közül a padlófűtést tartja a legkomfortosabbnak. Igaz, ez a legdrágább is, hiszen ha ezt egy normál szobába szakember segítsége nélkül szereljük be, akkor körülbelül 400-450 ezer forintba kerül. „Ha azonban a helyiségnek bonyolultabb az alakzata, akkor mindenképpen szakembert kell hívni” – tette hozzá az elektromosfűtés-szerelő.
Cikkünk az Energia Magazin őszi számában is olvasható.
