„Sokkal inkább a szemléletmód és kevésbé a forráshiány határozza meg a hazai cégek energiatakarékossághoz való viszonyát” – véli a Budapesti Nagybani Piac Zrt. marketing- és fejlesztési igazgatója. Klucsik Zoltánnal az Energia Trend Magazin készített interjút.
– Hogyan fogalmazódott meg a nagybani piac vezetésében az, hogy szükség van az energetikai audit elvégzésére?
– A cég életében 2003-ban indult el egy hosszú, tízéves fejlesztési periódus. A cél elsősorban a meglévő raktárkapacitás megduplázása volt. Az addigi 12 ezer négyzetméteres alapterület több ütemben közel 30 ezer négyzetméteresre nőtt 2011-re, de a régi épületek is „ráncfelvarráson” estek át. A területnövelés mellett elsődleges célnak tekintettük, hogy az új raktárak működési költsége a lehető legalacsonyabb legyen, és a régi épületeknél is arra törekedtünk, hogy csökkentsük a fűtéshez és hűtéshez szükséges energiamennyiséget. A fejlesztési irányok meghatározásához és a műszaki tartalom pontosításához is elengedhetetlen volt, hogy energiatudatosan hozzuk meg döntéseinket, ezt pedig egy teljes átvilágítás alapozhatja meg.
– Általánosságban mi lehet a gátja az ilyen jellegű fejlesztéseknek a cégeknél?
– Az üzemeltetési költségek között az energia az árak robbanásáig nem kapott kellő hangsúlyt. Gyakorlatilag nem vagy alig számított, hogy mennyibe kerül egy kilowattóra áram, egy köbméter gáz, mint ahogy azzal sem törődtek sokan, hogy mennyi fogy ezekből. A cég működésének eredményességét persze a bevételi és kiadási számok határozzák meg, a rezsi azonban ebben nem jelentett komoly tételt. A gazdasági válság hatására ugyanakkor a bevételek növelése mellett mindinkább előtérbe került a kiadások csökkentése, az ebben rejlő lehetőségek vizsgálata. Sokan sajnos még ma is rövid távon gondolkodnak, és igyekeznek alacsony szinten tartani a beruházásokat. Ők azonban azzal nem kalkulálnak, hogy a magas működési költségeket lehet és kell is kezelni, amelynek fontos kezdő lépése az energiaaudit.
– Ebben a helyzetben mit tart egy ilyen audit legnagyobb jelentőségének?
– A vizsgálat mérésekkel, valós számokkal mutat rá a problémás területekre és „fehéren-feketén” határozza meg a lehetséges – és gazdaságos – beruházásokat, ezek várható megtérülését. A felülvizsgálat alapvető célja éppen ez, az energiaköltség-csökkentő beavatkozások azonosítása. A „veszteségfeltáró” szakember munkája pedig annál eredményesebb, minél több hasznos javaslatot tud tenni, amelyek segítségével megfelelő megtérülés mellett lehet csökkenteni a ráfordításokat. Az energiatudatos gondolkodás mellett a már említett költségcsökkentési kényszer lehet a legnagyobb hajtóerő a racionalizáció irányában. Ráadásul ma már sok pályázat és kedvező feltételekkel felvehető hitel segíti a változtatáson gondolkodó kis- és középvállalkozásokat.
– Az önök esetében milyen előnyökkel járt az audit elvégzése?
– A vizsgálat eredményeit összefoglaló jelentés általában döntés-előkészítő anyag, műszaki kidolgozottsága és a benne szereplő költségbecslés is ennek megfelelő mélységű. Egy ilyen dokumentum elengedhetetlenül fontos információkat ad. Rámutat, hogy az adott intézményben vagy vállalkozásban mit érdemes, illetve mit lehetséges megvalósítani, ez milyen költségekkel jár, milyen előnyök és hátrányok, esetleges kockázatok várhatók. Cégünk esetében az audit célja az volt, hogy igazolja, megerősítse fejlesztéseink helyességét. Természetesen kíváncsiak voltunk arra is, hogy elkerülte-e valami a figyelmünket, esetleg volt-e olyan energiafelhasználási terület, amelyhez még nem „nyúltunk”.
– A nagybani piacon milyen eredményeket hozott a vizsgálat?
– Az audit eredménye igazolta döntéseinket, valamint rámutatott további konkrét megtakarítási lehetőségekre is. Utóbbi körbe tartozik a cég által igényelt villamos teljesítmény lekötésének átalakítása a fogyasztási jelleg alapján. A lekötéseket a nyári csúcsszezonhoz igazítottuk, élve az akár havi szintű módosítás lehetőségével. A fogyasztási paraméterekhez igazított tarifák és a lekötött teljesítmények optimalizálása évi több mint félmillió forint megtakarítást eredményezett.
– A megtérülésen kívül milyen egyéb, hosszabb távú fenntarthatósági kritériumok támogatták a döntésüket?
– Az egyre magasabb energiaárak hatása mellett szem előtt tartottuk, hogy a folyamatosan növekvő energiaigény kielégítése a környezetben is mind nagyobb károkat okoz. Ezen túl természetesen anyagi megfontolások is szerepet játszottak. Az elavult technológia, a rossz hőszigetelés, a pazarló vagy csak rosszul tervezett világítás mind feleslegesen használ energiát. Felelős létesítménygazdálkodóként tudatosan foglalkozunk az energiahatékonysággal, és igyekszünk példát mutatni bérlőinknek, munkatársainknak is.
– Terveznek további hatékonyságjavító fejlesztéseket?
– A LED-es térvilágítás megkezdett kiépítését a következő években szeretnénk kiterjeszteni a teljes hálózatra. Az idén üzembe helyezett napelemes kiserőműparkunkat pedig tovább kívánjuk bővíteni, legalább 50 kilowatt teljesítményig.
