A komoly, emlékezetes időjárási szélsőségek sokáig megmaradnak az emberben, ki feledné például a 2013-as márciusi hóvihart, amikor másik autóba kellett volna átülnünk, vagy a 2022-es történelmi aszályt, ahol a fák levelei nyár közepén úgy barnultak és hullottak, mint ősz derekán. Ezeken túl azonban „időjárási memóriánk” igencsak rövid. Ki törődik már a nyári hőséggel most, hogy állig gomboljuk a nagykabátot?
Idén már novemberben havazott, hol van itt globális felmelegedés? Ott, hogy a klímaváltozás a mindkét irányú szélsőségek gyakoriságát és kilengéseit jelenti, ebből pedig bőven részesültünk 2024-ben is. Fordítsuk meg a kérdést: hány átlagos, „normális” hónapunk volt ebben az évben? Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársának segítségével jártunk utána. Annyit előre elárulunk:
Egy hét tél és extrém február
Az idei év november elejét idéző időjárással indult, majd január 8-án érkezett a hideg, egy hétig maradt átlag alatt a hőmérséklet. „Gyakorlatilag ennyi volt tavaly a »klasszikus« tél” – jegyzi meg a szakember. Ezt követően visszatért az őszies idő, a HungaroMet Éghajlati visszatekintője szerint január harmadika volt a hónap legmelegebb napja 8,2 Celsius fokos napi középhőmérséklettel, ami 8,9 fokkal haladta meg a sokéves értéket.
Három alkalommal dőlt meg a napi maximumhőmérséklet rekordja, a hónap összességében 1,9 fokkal volt a sokéves átlag fölött, az elmúlt 124 évben ez a január volt a 20. legmelegebb. A havi csapadékösszeg nagyjából megfelelt a normálnak, eloszlása alapján azonban a nyugati területek kivételével inkább száraznak jellemezhetjük.
A február annyira extrémre sikerült, hogy nem csak a legmelegebb volt 1901 óta, de csaknem beérte az utána következő, ugyancsak rekorder márciust
– lép tovább Molnár László.
Három februári napon dőlt melegrekord, a hónap 7 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1991 és 2020 közötti időszak februári átlaga. Tegyük hozzá, már ez is egy emelt érték, a klímamodellek referenciaértékének ugyanis az iparosodás előtti szintet tekintik. Csapadék gyakorlatilag nem volt, a számok a havi átlag 50 százalékát mutatják, ám ez a mennyiség igen kis területen hullott alá.
A szokatlanul enyhe telet (2023 decembere sem tért el a folytatástól) a meteorológus szerint leginkább az El Niño, illetve a kéndioxid-kibocsátás visszafogása okozta – előbbi miértjeiről ide, utóbbi indoklásáról ide kattintva olvashat bővebben.
