Az ezredforduló óta két, különösen emlékezetes napot írt be hazánk időjárása legtöbbünk emlékezetébe:
- 2006. augusztus 20-át
- és 2013. március 15-ét.
Tizennyolc éve az államalapítás ünnepén szokás szerint rengeteg ember gyűlt össze a budapesti Duna-parton, hogy élőben nézze végig a hagyományos esti tűzijátékot. A műsor kezdete után azonban hatalmas vihar csapott le a belvárosra, a 120 kilométer/órás szél fákat csavart ki, ágakat tört le, és tárgyakat sodort magával. A mintegy 1,5 milliós tömeg pánikszerűen menekült, több százan megsérültek, öt ember pedig életét vesztette: ketten a Dunába fulladtak, egy anyát és gyermekét egy kidőlt fa ölt meg, egy idősebb nő pedig végzetes szívrohamot kapott az ijedtségtől.
2013 márciusa rendkívüli fennakadásokat okozott. Az addigi tavaszias idő után 14-én váratlan hidegbetörés érte az országot mínuszokkal, jelentős mennyiségű hóval és 100 kilométer/óra feletti viharos széllel. A legrosszabb helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében és a Dunántúlon alakult ki, több tízezer háztartás maradt napokra áram nélkül, és a hóátfúvások több tucatnyi települést vágtak el a külvilágtól.
A legveszélyesebb helyzet a közutakon alakult ki. A nemzeti ünnep péntekre esett, így sokan indultak útnak már 14-én, sorozatosan történtek balesetek, miközben az utak járhatatlanná váltak. Ezrek voltak kénytelenek az autójukban éjszakázni a fagyban, másnap pedig elkezdték a szalagkorlátokat bontani, hogy visszafordulhassanak. A legemlékezetesebb azonban erről a március 15-éről a Belügyminisztérium jócskán megkésett, és percek alatt mémmé vált SMS-üzenete:
Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium
Ma már pontosabb válaszokat lehet adni
Tizenegy éve március 13-án érkezett a hidegbetörés, ami napokra megbénította az országot, sőt, bár már kevésbé emlékszünk rá, de a hónap végén is hasonló időjárási helyzet alakult ki. Mi okozta ezt az egészet? A meteorológiai helyzet kialakulása és lefolyása persze már akkor is jól látszott, de mi húzódhatott ezek hátterében?
Molnár László meteorológus a 24.hu-nak megküldött elemzésében az azóta is tisztázatlan alapvető meteorológiai okot kereste az események mögött. Miként fogalmaz: „Ahogy a bűnüldözésben a DNS-tesztek hoztak áttörést egy-egy évtizedek óta megoldatlan ügyben, úgy a meteorológiában a tudomány fejlődése, a mérések pontossága korábbi események tekintetében is új perspektívákat, megoldási lehetőségeket kínál”. Itt adjuk át a szót a szakembernek.
Az El Nino és a polárfront ártatlan
2013. március második felében szokatlanul hideg idő uralkodott hazánkban, a hőmérséklet jellemzően 6–8 fokkal az átlagos alatt alakult. Ezért a helyzetért a Magyarországra is elemi erővel ható, két legfontosabb időjárás-alakító tényezőt, az El Nino és a poláris örvény közül egyiket sem okolhatjuk.
Előbbit azért nem, mert a Csendes-óceán trópusi régiójában akkor épp semleges hőmérsékleti viszonyok uralkodtak – itt írtunk részletesebben arról, hogyan hat térségünkre a távoli El Nino és ellentétpárja, a La Nina. A korábbi cikkünkben egy légköri gumiszalaghoz hasonlított polárfront összeomlása, gyengélkedése sem magyarázat. Akkoriban ugyanis erős nyugati áramlás volt jellemző a sztratoszférában, ami megakadályozza az 1–2 napnál hosszabb idejű intenzív hidegbetöréseket a kontinensünkön.
Erős poláris örvény idején ugyanis nem tud nagy mennyiségű hideg levegő kiszabadulni a sarkvidék térségéből, Szibéria irányából pedig ez egyáltalán nem történhet meg.
Valójában egy harmadik tényező okozhatta a szokatlanul hosszú ideig tartó, kivételesen hideg időszakot.
Sokkal kevesebb meleg víz érkezett
Ezt pedig az Észak-atlanti-bukóáramlás (AMOC) a mérések kezdete óta leggyengébb állapota idézhette elő, amely épp 2013 márciusára esett.
Normál esetben az Atlanti-óceán trópusi területeiről 17–24 millió köbméter víz érkezik másodpercenként (ez a vízmennyiség a tízszerese a Földön található összes folyó vízhozamának) a Golf-, majd az Észak-atlanti-áramlás által Európa nyugati partvidékéhez, illetve az Északi-sarkvidék irányába. Az ominózus márciuson azonban a trópusokról érkező meleg tengervíz mennyisége a szokásos közel negyedére esett vissza (5,8 millió köbméter/másodperc), ezáltal Európát kevesebb hővel látta el,
Az Észak-atlanti-áramlás nagyfokú gyengülésének fő oka az lehetett, hogy a műholdas megfigyelések 1979-es kezdete óta 2012 szeptemberében volt a legkevesebb tengeri jég az Északi-sarkvidéken. Az elolvadt jégtáblák nem verték vissza a nyári napsugarakat, ehelyett a kék óceán rekordmennyiségű hőt tudott elnyelni, így a hőmérséklet-különbség jelentősen lecsökkent az egyenlítő és a sarkvidék között. A kiegyenlítő szerepet betöltő tengeráramlás emiatt több hónap alatt jelentősen lelassult, és 2013 márciusára kritikusan alacsony szintet ért el.
Nem csak Magyarországon volt kivételesen hideg a március második felének időjárása, Európa északi területein az egész március átlaghőmérséklete 6–10 fokkal maradt el az átlagostól, ami inkább a januári normálnak felel meg. Természetesen utólag sem tudjuk 100 százalékos bizonyossággal állítani, hogy az AMOC kritikus lassulása okozta a rendkívül szélsőséges időjárási körülményeket a kontinensünkön, de a véletlenek együttállásánál biztosan jobb magyarázattal szolgál.
A végső bizonyítékot akkor fogjuk megkapni, ha az áramlás ismét hasonló vagy még nagyobb gyengülésen megy keresztül, ami a XXI. században valószínűleg többször meg fog még történni. Erre akkor nyílik nagy esély, ha az Északi-sarkvidék tengeri jege ismét zsugorodásnak indul, és ezzel együtt Grönland jégtakarója is egyre több édesvizet táplál az Atlanti-óceánba. Ha az európai időjárás akkor is hasonlóan szélsőséges állapotba kerül, akkor a 2013. márciusi események is végső bizonyítást nyernek.
Fekete március a biztosítóknak
Mindamellett, hogy az extrém hidegbetörés sokunknak okozott maradandó kellemetlen élményeket, az ilyen helyzetek nagyon komoly károkkal is járnak. A Magyar Biztosítók Szövetségének 2013 áprilisában kiadott összesítése szerint március második felében több mint 46 ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kárösszeg megközelítette a négymilliárd forintot.
A március 15-ei hosszú hétvégén és a húsvétkor tapasztalt extrém időjárás jelentősen több kárt idézett elő az elmúlt évekhez képest, akadt olyan biztosító, ahol az ilyenkor szokásos esetek tízszeresét jelentették.
Ezek kétharmadát a viharok okozták, negyedét a tetőbeázások, illetve tavasz elején már szokatlan módon nagy számban jelentek meg a hónyomásból eredő esetek is. Emellett – különösen a keleti országrészből – érkezett jelentős számú bejelentés szolgáltatás-kimaradásról, áramingadozásról, illetve az ezek nyomán bekövetkező élelmiszerromlás miatti kárról.
