Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány rendelete. Az a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló három éve – éppen december 24-től hatályos – döntését módosítja.
A kormány úgy döntött, hogy
a törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 782/2021. (XII. 24.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében a „2024. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2025. június 30-ig” szöveg lép.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet hatályba lépett. Mindez azt jelenti, hogy a 2022 januárjától bevezetett kamatstop hat hónappal még tovább védi a változó kamatozású lakáshiteleket az emelkedéstől.
A Magyar Bankszövetség nem ért egyet a döntéssel, mert az rontja az ország versenyképességét, ellentétes a tudatos és felelős fogyasztói magatartással, az Orbán-kormány
azokat a fogyasztókat jutalmazza, akik a sorozatos korai figyelmeztetések ellenére is a változó kamatozású hitelek kockázata mellett döntöttek, és később sem váltottak fix kamatozású jelzáloghitelekre.
Amikor a piaci kamatok megemelkedtek, és ezzel a tudatosan vállalt fogyasztói kockázatok valósággá váltak, a következményeket a kormány a bankokra terhelte, miközben az érintett fogyasztók nagy része erre nem is szorult rá.
A Magyar Bankszövetség közölte: továbbra is elkötelezett a stabil és kiszámítható gazdasági környezet mellett, ami a nemzetközi versenyképesség elengedhetetlen feltétele, ennek erősítése érdekében kész együttműködni a kormánnyal az érdemi és fenntartható megoldások kidolgozásában.
A HVG korábban azt írta, hogy a döntés mintegy 291 ezer család, összesen nagyságrendileg 1220 milliárd forint jelzáloghitelét érinti. A hosszabbítással a kormány számításai szerint nagyságrendileg 20 milliárd forint marad a lakosság zsebében. Az MNB számításai alapján az érintett adósok mintegy 5 százalékának okozott volna gondot, ha kivezetik az intézkedést. A kamatplafon miatt a bankok jó eséllyel más formában, más ügyfelektől szedhetik be az elmaradt hasznot, azaz egyéb díjak, költségek emelkedhetnek, hiszen az állam a kamatkockázatot rájuk terheli.
Változnak a szabályok az önkéntes nyugdíjpénztáraknál is
A kormány átírta az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló rendeletet is. Az eddigi szabályozás szerint a pénztár befektetései között – az állampapírok kivételével – ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya nem haladhatta meg az összes pénztári eszköz tíz százalékát. A pénztár – az állampapírok, a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyei, a jelzáloglevelek, valamint pénztárak egyesülése esetén (a külön meghatározott részvények kivételével) nem szerezhetett meg eddig egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból tíz százaléknál többet. Az Orbán Viktor által aláírt rendelet szerint ez mostantól mindkét esetben 15 százalékra emelkedik.
