Interjút adott a kormánypárti Demokrata című lapnak a miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs, aki szeptember végén azért került a figyelem középpontjában, mert egy podcatban azt mondta az ukrajnai háború és az ’56-os magyar forradalmárok kapcsán:
Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát.
Orbán Balázs kijelentése nagy port kavart, a parlamenti ellenzék egy emberként követlete a lemondását, miközben Magyar Péter magát Orbán Viktort szólította fel arra, hogy valljon színt, dolgozhat-e mellett politikai igazgatóként olyan ember, aki „megalázza az ’56-os mártírok emlékét”. Lipták Béla, egy ma is élő ’56-os forradalmár a Válasz Online-nak úgy fogalmazott, aki úgy gondolkodik, mint Orbán Balázs, az nem merje kritizálni „a pesti srácok világtörténelmet formáló álmait és hőstetteit”, Török Gábor pedig az év legnagyobb politikusi hibájának titulálta az elejtett mondatokat. Mindezek ellenére Orbán Balázs a helyén maradhatott, most pedig a Demokratának konkrétan beszélt az ügyről és a kijelentéseiről.
Az interjúból gyártottak egy hoaxot, majd több mint egy hónapig próbáltak vele revolverezni engem és a politikai közösségemet. Tanulságos, hogy az egész interjú az ukrán stratégiáról, nem pedig ’56-ról szólt, de mégis úgy tüntették fel, mintha szabadságharcosainkról mondtam volna valami negatívat. Ami nyilvánvaló hazugság
– mondta a lapnak Orbán Balázs, megismételve későbbi állításait, melyek szerint a pesti srácok igazi hősök voltak, akik „mindent úgy és akkor csináltak, ahogy és amikor kellett”. Szerinte Magyarországon hiteles antikommunista háttérrel csak a kormánypártok rendelkeznek, éppen ezért a nemzeti szuverenitásért való küzdelemben is csak rájuk lehet számítani.
Az ukrán háború ügyében viszont hamarosan elkövetkezik az igazság órája, akkor majd kiderül, hogy a történelem miként fogja értékelni az ukrán stratégia sikerét. Attól tartok, hogy akkor fog kiderülni, nekem van igazam. Többévnyi háborúskodás, több százezer halott, több százezer sérült, több mint tízmillió elüldözött ember, illetve emellé több elvesztett terület és egy porig rombolt ország. Sajnos van esély rá, hogy így fog véget érni a konfliktus, és ezen az ukránok hősies helytállása sem képes változtatni. Akkor jogosan fogják feltenni a kérdést, hogy vajon ez jó stratégia volt-e.
Az interjúban más témák is szóba kerültek, elsőként a strasbourgi EP-vita október elejéről, ahol Orbán Balázs szerint szürreális jelenetek zajlottak. „Amikor például Orbán Viktor megalapozottan arról beszélt, hogy Európa hanyatlik és ezt meg kéne állítani, akkor fölálltak a kék hajú kommunisták és a Bella ciaót kezdték el énekelni. Szürreális. Tényleg mintha egyenesen a bolondokházából szabadultak volna el az ápoltak” – fogalmazott, majd hozzátette, bár számszerű többségük nem volt a teremben, olyan erős volt a Magyarország melletti hang, hogy összességében pozitívan értékeli a strasbourgi eseményt.
Szó esett Oroszországról is. A riporter feltevése szerint ugyanezen az EP-vitán a nyugati képviselők „igyekeztek Orbán Viktorral kapcsolatban azokat a hazugságokat erősíteni, amelyek szerint hazánk valamilyen módon Putyint szolgálja”. Orbán Balázs szerint a Putyin-pártiság vádja ugyanakkor csak arra szolgál, hogy ellehetetlenítse a békéről szóló diskurzust.
Az amerikai elnökválasztás és Donald Trump győzelme kapcsán pedig azt mondta, nem csak azért jó hír ez Magyarországnak, mert Trump le akarja zárni az ukrajnai háborút, hanem azért is, mert „a nekünk, magyaroknak fontos társadalompolitikai kérdésekben az új amerikai kormány hasonlóképpen gondolkodik. Ilyen civilizációs kérdés a migráció, a család, a gender és a zöldpolitika bizonyos aspektusai is”.
Az utóbbi négy évben egyedül kellett tartanunk a frontot az értékcsatákban
– tette hozzá.
A második Trump-adminisztráció idejére minden eddiginél gyümölcsözőbb magyar-amerikai együttműködésre számít, aminek csak két dolog szabhat határt: a magyar és az amerikai nemzeti érdek.
Végül az ukrajnai háborúra visszatérve arról is beszélt, hogy a konfliktust minél hamarabb le kell zárni, a múlt heti, budapesti EPK-csúcs idején pedig úgy tapasztalták, hogy megindult egyfajta mozgolódás az ügyben az európai vezetők között.
