Mint emlékeztetnek, a kivezetett lakáscafeteria-rendszeren belül a munkáltatók kétféle támogatást adhattak munkavállalóiknak adómentesen,
- albérlet-támogatást és
- lakáscélú támogatást.
Az albérlet-támogatás (hivatalos nevén: mobilitási célú lakhatási támogatás) célja volt, hogy a munkavállaló a lakhelyétől távolabb is tudjon munkát vállalni, ezáltal elősegítve a munkaerő-áramlást, a munkaerő mobilizálását. 2018-tól kezdődően a munkaviszony létrejöttét követő 5 évig volt igényelhető az adómentes albérlet-támogatás, melynek összege a mindenkori minimálbérhez volt kötve. Az első két évében az aktuális minimálbér 60 százaléka, a harmadik és negyedik évben (2020) 40 százaléka, míg az ötödik évben a 20 százaléka volt folyósítható, mobilitást elősegítő lakhatási támogatási céllal. Az adómentes albérlettámogatás legfontosabb kritériuma az volt, hogy a munkavállaló a következő feltételek közül legalább az egyiket teljesítse: minimum 60 kilométerre lakjon a munkahelyétől, vagy tömegközlekedési eszközzel oda-vissza legalább három órára lakjon a munkavégzés helyétől. Emellett nem kaphatott adómentes támogatást az sem, aki rendelkezett a közelben lakással.
A korábbi lakáscélú munkáltatói támogatás keretei között öt év alatt összesen legfeljebb 5 millió forintot lehetett kifizetni lakásvásárlásra, lakásépítésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre, de felhasználható volt a munkáltatói lakáscélú kölcsön vagy a korábbi munkáltatótól, illetve hitelintézettől felvett hitel visszafizetésére is. A támogatás maximális összege az ingatlan vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének legfeljebb 30 százaléka lehetett.
A portál vezetője, Korponai Levente szerint a munkáltatóknak és a dolgozóknak egyaránt előnyös lehet egy megfelelően kidolgozott, a munkavállalók széles körét érintő felhasználási célú, egyszerű adminisztrációval járó program megjelenése. Mivel lakhatásra általában költeniük kell a munkavállalóknak valamilyen formában, nem mindegy, hogy ezt az adózott jövedelmükből vagy kifejezetten erre a célra nyújtott juttatásból tehetik meg, ezért gondolja, hogy fontos eszköz lehet a munkavállalók megtartásában is. Hitelfelvételnél a munkabért kiegészítő cafeteriaelemeket másodlagos (önmagában hitelfelvételre nem jogosító, kiegészítő) jövedelemként veszik figyelembe a bankok. Az összesen elfogadható jövedelem összegének maximum 30 százalékát teheti ki a cafeteria összege – tette hozzá.
A korábbi támogatási formák áttekintése alapján az új lakhatási támogatás kidolgozásához kapcsolódóan úgy véli, több fontos kérdést kell tisztáznia a kormánynak november 30-ig.
- Támogatási forma jellege – a korábbi mobilitási és lakáscélú támogatások közül melyik modellt követnék inkább?
- Támogatás mértéke – lesz-e összesített maximális keret, és ha igen, akkor a lakás/ingatlan értékének hány százalékáig terjedhet?
- Felhasználási célok – csak albérletre vagy lakásvásárlásra is használható lesz-e?
- Kiterjed-e lakásfelújításra, korszerűsítésre is?
- Lehet-e majd hiteltörlesztésre használni?
A jogosultsági feltételeknél kérdés lehet, hogy
- albérlet esetén szükséges-e minimális távolság a munkahely és lakóhely között,
- vonatkozik-e majd a támogatásra a méltányolható lakásméret-korlátozás?
Az időbeli korlátoknál pedig az lehet kérdés, hogy megmarad-e az 5 éves időkeret.
A szakértő szerint nagy eséllyel a lakáscélú munkáltatói támogatáshoz hasonló modell bevezetése várható, de egy kombinált támogatás is elképzelhető.
Munkavállalói albérlettámogatás jelenleg is létezik, de csak olyan álláskeresőnek, akiknek a felajánlott munkalehetőségnél a munkavégzés helye eltér az állandó lakóhelyüktől vagy a lakhelyétől legalább 60 km-re lévő településen található a munkavégzés helye.
A Cafeteria TREND magazin szakértője, Fata László szerint a lakhatási támogatás kifejezetten értékes juttatási elem lehet azon munkavállalók számára, akiknél ez az igény felmerül. Érdemes megvizsgálni az optimális dokumentáció mértékét is, hiszen a nagymértékű adminisztráció ronthatja a munkáltató juttatási kedvét. Emellett hasznos, ha az adómentesség feltételeihez tartozó felelősség főképp a munkavállalót terheli, így tovább javítható a juttatási hajlandóság, illetve könnyítés lehetne, ha a megvalósítás külön szolgáltató bevonása nélkül is működhetne – sorolta.
