Évtizedek óta nem látott csapadékmennyiség zúdult le az elmúlt napokban az Ibéria-félsziget keleti partvidékén. A DANA (Depresión Aislada en Niveles Altos, vagyis zárt magaslégköri depresszió) néven ismert időjárási jelenség először Valencia régióját érte el október 29-én, a gyorsan lehulló csapadék következtében kialakuló villámárvíz hatására pedig a jelenlegi adatok szerint már több mint 200 ember vesztette életét és több tucatnyian eltűntek. A vihar ezután észak-keleti irányba vonult, így Barcelona térségét sújtotta, ahol november 4-én zúdult le több hónapnyi csapadék néhány óra leforgása alatt.
A DANA egyáltalán nem példátlan a régióban, a jelenség általában ősszel és tavasszal éri el Spanyolország keleti partvidékét, erőssége azonban sok tényezőtől függ. A meteorológiai jelenség akkor alakul ki, amikor egy hideg sarki légfront lassan halad Nyugat-Európa fölött és összeütközik a Földközi-tenger melegebb és nedvesebb levegőjével – ez erős viharokhoz és hatalmas esőzésekhez vezethet. Ez azonban csak erős keleti szél hatására lesz pusztító jellegű, ahogy most is történt.
A lerombolt infrastruktúrán, az elmosott házakon, autókon, valamint az elvesztett emberéleteken túl az áradás a mezőgazdasági területeken is hatalmas pusztítást végzett. Szakértők szerint a klímaváltozás szélsőséges hatásait jól mutatja, hogy míg az elmúlt évben az aszály miatt csökkent jelentősen az Ibériai-félsziget termése, idén az áradások miatt kell bizonyos típusú élelmiszerek esetében hiányra számítani.
Bajban Európa hátsó kertje
Az ukrajnai háború kapcsán rengetegen hivatkoztak a keleti országra Európa éléskamrájaként, ezt az analógiát használva pedig nyugodtan nevezhetjük Spanyolországot a kontinens hátsó kertjének. Az Ibériai-félsziget nagyobbik országa Európa egyik legnagyobb gyümölcs- és zöldségexportőre, narancsból pedig világszinten is innen szállítanak a legtöbbet. Ebben a képletben megkerülhetetlen a mostani villámárvíz által érintett Valencia, valamint a környező Andalúzia régió.
