Egy új tanulmány alapján a csók szimbolikus gyakorlatként fejlődött ki az ősi emberfélék kurkászó viselkedéséből – írja a The Independent. A csók utóbb sokoldalú módja lett annak, hogy az emberek civilizációkon és társadalmakon átívelően mutassák ki a szeretetet, az intimitást vagy a társadalmi kötődést.
Egy 2023-ban megjelent publikáció szerint Mezopotámiában, mintegy 4500 éve jelenhetett meg a romantikus csókolózás gyakorlata. Az azonban, hogy fajunk pontosan miként kezdte el a gyengédséget ilyen módon kommunikálni, továbbra is kérdéses.
Az egyik elmélet alapján a csók olyan gondoskodó viselkedésformákból jött létre, mint amilyen az előrágás – amikor a szülő az utódot előre megrágott étellel eteti. Más szakértők úgy gondolják, a gyakorlat egyfajta kompatibilitási tesztként alakult ki, amelynek során a potenciális társak szájon át, kóstolással mérték fel a másik fél egészségét.
A friss tanulmányban a szerzők a létező hipotéziseket vetették vizsgálat alá, a kutatók azt elemezték, hogy az állatvilágban milyen, a csókhoz hasonló viselkedésformák léteznek. A kutatók megállapították, hogy legközelebbi rokonainknál, az emberféléknél a kurkászás utolsó aktusaként az állatok az ajkak előrenyújtásával és enyhe szívással távolítják el társaikról a szennyeződéseket vagy parazitákat.
A szoros társas kapcsolatok megszilárdítására és megerősítésére szolgáló idő- és munkaigényes rituálé fokozatosan tömörülhetett, míg végül a kurkászás végső csókja a bizalom és a kapcsolódás szimbóluma lett. A csapat úgy gondolja, hogy a gyakorlat akkor fejlődhetett ki őseinknél, amikor azok elkezdtek több időt tölteni a földön.
