Helyreigazítási kérelem elutasításával kezdődött meg a baloldali sajtó és a Médiatanács háborúja. A Népszabadság hétfőn Helyreigazításnak helye nincs című cikkében elutasította a Médiatanács kérelmét, arra hivatkozva, hogy a józan észnek és a logikának mondana ellent, ha a Médiatanács túlhatalmáról szóló cikkük mögül kihátrálnának.
A Médiatanács a pénteken a lapnak elektronikus formában megküldött kérelmében kifogásolja az „Élve kifilézett közmédia: csak 48 dolgozójuk marad a vezéreknek” című cikk egyes állításait, többek között azt, hogy a Médiatanács elnöke, Szalai Annamária a közmédiumok több ezer dolgozójának új „főfőnöke lesz”. A kérelem indoklása szerint ugyanis a „főnök” nem a Médiatanács elnöke, mivel a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói felett az Országgyűlés alá tartozó kuratórium, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap alkalmazottai felett pedig annak vezérigazgatója gyakorolja a munkáltatói jogkört.
Kifogásolják továbbá, hogy a Népszabadság cikke szerint a közszolgálati médiaszolgáltatók vagyona is a Szalai Annamária által felügyelt alaphoz kerül. A helyreigazítási kérelem állítása szerint ugyanis az alap felügyeletét nem a Médiatanács elnöke, hanem a Médiatanács végzi, az alappal kapcsolatos vezetői jogok birtokosa pedig szintén a Médiatanács és nem annak elnöke.
A helyreigazítási kérelem elutasításáról szóló cikk azzal példálózik, hogy a kérelem logikája alapján Orbán Viktor sem „főfőnöke” Hoffmann Rózsának, hiszen ő a Réthelyi Miklós vezette minisztérium államtitkára. Helyreigazítási kérelem elutasítása esetén jelenleg a Médiatanács bírósághoz fordulhat, amely kötelezheti a lapot annak megjelentetésére, vagy elutasíthatja a kérelmet. A Népszabadság szerint a jövőben ilyen esetekben a Médiatanácsra hárul majd a döntés ilyen ügyekben, amely adott esetben jelentős bírságokat is kivethet a médiumokra.
A Médiahatóság elnökének sajtótitkára, Buda Dóra lapunknak elmondta, mindössze ténybeli tévedések helyreigazítását kérték a Népszabadságtól, a jogászok ennek szellemében fogalmazták meg a kérelem szövegét, éppen a politikai hangulatkeltést elkerülendő. Bár a jogi osztály továbbra is vizsgálja az ügy lehetséges folytatását, Buda Dóra szerint figyelembe veszik a kialakult „hisztérikus” közhangulatot, és ennek fényében rugalmasan viszonyulnak a helyreigazítást elutasító „publicisztikához”. Hozzátette, az új médiatörvény sokkal tágabb lehetőségeket teremt majd a sajtó számára és az eddigi, az ORTT alatti gyakorlattal szemben a Médiatanács döntéseit meg lehet majd támadni a bíróság előtt is. Buda Dóra szerint, aki valóban olvasta a törvényt, az tisztában van az új, kiszámíthatóbb médiaszabályozás előnyeivel.
