Az Európai Parlament csütörtökön tette közzé az EU: választások utáni felmérés 2024 című felmérését, amely az uniós polgárok választási magatartását és fő prioritásait vizsgálja.
Az emelkedő árak és a megélhetési költségek (42 százalék), valamint a gazdasági helyzet (41 százalék) voltak a fő témák, amelyek az európai polgárokat arra ösztönözték, hogy az idén júniusban tartott európai parlamenti választásokon szavazzanak. A szavazók egyharmada (34 százalék) szerint a nemzetközi helyzet volt az, amely szavazásra ösztönözte őket, és hasonló arányban említik a demokrácia és a jogállamiság védelmét (32 százalék). Azok, akik nem szavaztak, szintén azt mondják, hogy a megélhetési költségek (46 százalék) és a gazdasági helyzet (36 százalék) motiválhatta volna őket a választásokon való részvételre.
Negyedik helyen az egészségügyi és társadalmi jólét kérdése volt a magyaroknak a legfontosabb (35 százalék), míg a jogállamiság helyzete 32 százaléknak volt motiváló erő (ötödik a rangsorban). Azok, akik nem szavaztak, 56 százalékban a megélhetési költségeket és 46 százalékban a gazdasági helyzetet jelölték meg lehetséges motiváló erőként.
Az EU támogatottsága és a parlamenti demokráciába vetett bizalom magas
Az EU támogatottsága a gazdasági nehézségek ellenére továbbra is magas. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a polgárok optimistán tekintenek az EU jövőjére (65 százalék), és továbbra is pozitív benyomásaik vannak az EU-ról. (48 százalék; csupán 16 százalék nyilatkozott úgy, hogy negatív képet alkotnak róla). Az EU-tagságot is kedvezően ítélik meg.
Tízből hét európai (70 százalék) úgy gondolja, hogy országa számára előnyös volt az EU-tagság, és ez az arány az elmúlt években stabil maradt. Uniós szinten, összességében, négy fő érv van arra, hogy miért tartják előnyösnek a tagságot: a tagállamok közötti fokozott együttműködés (36 százalék), a béke védelme és a biztonság megerősítése (32 százalék), az EU hozzájárulása a gazdasági növekedéshez (28 százalék) és az új munkalehetőségek megteremtése (24 százalék).
A magyar válaszadók 74 százalék-a gondolja úgy, hogy Magyarországának az uniós tagság előnyére vált, és 21 százalék szerint vált hátrányára. A négy legfontosabb előny, ami miatt ezt gondolják:
- az új munkalehetőségek (40 százalék),
- az ország gazdasági fejlődés (34 százalék),
- az életszínvonal emelkedése (22 százalék) és
- a tagállamok közötti együttműködés (20százalék).
Az európai parlamenti demokráciába vetett bizalom az EP tizedik parlamenti ciklusának kezdetén különösen magas: a polgárok 42 százaléka pozitív képet alkot az Európai Parlamentről :ez a valaha mért legmagasabb eredmény e tekintetben uniós szinten. A magyar válaszadók esetében ez a mutató 44 százalék.
Az európaiak a tavaly júniusi európai választásokon megerősítették, hogy támogatják az uniós demokráciát. A részvételi arány 50,74 százalék volt, ami 30 éve a legmagasabb, és hasonlóan magas, mint 2019-ben. A 27 országból 16-ban nőtt a 2019-es európai választásokhoz képest. Hogy a szavazás számít, azt a polgárok 56 százalék-a is megerősíti, akik egyetértenek azzal, hogy számít a hangjuk az EU-ban: ez 8 százalékpontos növekedés a 2024. február/márciushoz képest (48 százalék). A magyarok 44 százaléka gondolja úgy, hogy számít a hangja az EU-ban, ez 16 százalékpontos csökkenés a februári 60 százalékhoz képest.
