Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatelemző és tanácsadó csoport értelmezése szerint a Fidesz fő célja most az „irreális” – egyebek mellett a nagy adócsökkentésekre tett – kampányígéretek „összhangba hozása a valósággal”. Az Eurasia londoni elemzői szerint a hét utolsó két kereskedési napjának fejleményei nyomán a kormánynak „rá kellett ébrednie”, hogy sem a piac, sem az EU, sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „nem fogja eltűrni a fegyelem hiányát”. A ház szerint akik a kérdéses nyilatkozatokat tették, „politikai operatív” személyiségek voltak, nem gazdaságpolitikai döntéshozók, és „nem várható”, hogy a közeljövőben ismét megszólaljanak (gazdasági ügyekben). Ez utóbbit más nagy londoni intézmények is jósolják.
A JP Morgan bankcsoport citybeli befektetési részlege előző napi helyzetelemzésében azt írta: Kósa Lajos alelnök „befolyásos figurája a Fidesznek és nagy tisztelet övezi”, a jövőben azonban esetleg „mégsem őt tekintik majd a megfelelő személynek arra, hogy olyan gazdaságpolitikai nézeteknek adjon hangot, amelyekre könnyen ugrik a piac”. Kósa Lajos előzőleg egy szakkonferencián azt mondta, hogy Magyarországnak „szűk esélye van” a görögországihoz hasonló helyzet elkerülésére. Az Eurasia Group szombati elemzése szerint a politikusok „kissé túl messzire mentek az átpolitizált nyilatkozatokkal”, és valós az a veszély, hogy – bármennyire kiegyensúlyozott nyilatkozatok hangozzanak is el következő napokban – az elszenvedett hitelességvesztés miatt a piacon „senki nem fog nekik hinni”.
A hitelesség károsodásával kapcsolatos szakértői vélekedések más citybeli elemzésekben is felmerültek.
A Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője, Timothy Ash előző nap befektetőknek Londonban kiadott helyzetértékelésében azt írta: a forint tovább fog gyengülni, ha a magyar kormány nem áll elő „a lehető leghamarabb” hiteles gazdaságpolitikai bejelentésekkel, bár „már így is károsodott a magyar gazdaságpolitikai hitelesség”, és „a Fideszt az a veszély fenyegeti, hogy a piac fogja megfegyelmezni”. A JP Morgan szombaton Londonban közölt friss elemzése és előrejelzése szerint a Magyarországgal kapcsolatos hírek a következő napokban még jórészt negatívak lesznek, de a kormány által esetleg bejelentendő, akár „nem szokványos” stabilizációs intézkedések lehetővé tehetik a tárgyalások folytatását a valutaalappal és az EU-val. A JP Morgan várakozása szerint Magyarország ősszel új megállapodásra juthat az IMF-fel és az unióval.
A ház az általa valószínűsített lehetséges intézkedések között említette a MÁV, valamint a helyi és a városi közlekedési vállalatok kötelezettségeinek formális hozzáadását a magyar közadósság-állományhoz. A JP Morgan számításai szerint ez 3 százalékponttal is emelheti a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-rátát. A cég londoni elemzői szerint a kormány várhatóan végrehajtja az ígért adócsökkentések „némelyikét”, lesznek azonban olyan adócsökkentések és munkahely-teremtési kezdeményezések, amelyeket valószínűleg több évvel elhalasztanak. A JP Morgan valószínűsíti azt is, hogy a kormány bejelenti a nyugdíjrendszer második pillérének – vagyis a magánnyugdíj-rendszernek – valamilyen formájú „államosítását”, jóllehet a cég ezt az általa vélelmezett kockázatok miatt „ellentmondásos” lépésnek tartaná.
A Financial Times szombati kiadásának kommentárja szerint a legutóbbi nyilatkozatok várhatóan „erősítik a befektetők által Fidesz-kormánnyal szemben táplált gyanakvást”. A londoni gazdasági napilap szerint a piacok eleinte üdvözölték a Fidesz választási győzelmét, ám azóta idegességet okoztak a jegybankkal vívott, ismételt kormányzati összecsapások, és azok a felhívások, hogy a devizaalapú hiteleket át kell váltani forinthitelre. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland globális felzárkózó piaci stratégája a Financial Timesnak azt mondta, hogy az új kormánynak „egy kicsit világosabban kell gondolkodnia a piaccal folytatott kommunikációról”. Ash szerint ugyanis a jelenlegi piaci helyzetben „így egyszerűen nem lehet beszélni”.
A lap ismerteti Kósa Lajos és Szijjártó Péter kijelentéseit, hivatalos adatokat idézve ugyanakkor kiemeli, hogy a GDP-arányos magyar államadósság-ráta tavaly 78 százalék volt. Ez ugyan a legmagasabb az új EU-tagállamok között, ám nem sokkal tér el a 74 százalékos uniós átlagtól, és jóval elmarad Görögország 115 százalékos adósságrátájától – áll a Financial Times szombati cikkében.
