A szervezet végrehajtó tanácsának félévenkénti ülése után kiadott nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy az ásatások szembemennek az ENSZ különböző szervei, köztük a Biztonsági Tanács határozataival.
A palesztinok ugyanis attól tartanak, hogy a régészeti munkálatok veszélyeztetik az al-Aksza mecset stabilitását. A híres imaház és a hozzá tartozó Sziklamecset a harmadik helyet foglalja el az iszlám szent helyeinek sorában.
A végrehajtó tanács újfent hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem óvárosának igen nagy jelentősége van a világvallások számára, egyúttal sajnálatának adott hangot a Gázai-övezet blokádja miatt.
Emlékeztetett arra, hogy a Jordán folyó nyugati partján két olyan kulturális örökségi helyszín van, amelyre Izrael jogot formál: azonban mind a pátriárkák sírja Hebronban, mind pedig Ráhel sírja Betlehemben szerves része a palesztin területeknek.
A testület szerint minden egyoldalú izraeli cselekedet a nemzetközi jog megsértését jelenti.
A pátriárkák sírja másodikként szerepel a szent helyek sorában a zsidók számára a jeruzsálemi Sirató fal után.
A helyszín azonban a muzulmánok és a keresztények számára is hasonlóan fontos.
A hagyomány szerint itt van eltemetve Ábrahám, Sára, Izsák, Rebeka, Jákob és Lea.