Magyarországon már több mint egy évtizede inflációkövető nyugdíjemelés van – ez azt jelenti, hogy a költségvetési törvényben a következő évre becsült infláció mértékével emelnek a következő januártól. Ha pedig az infláció várhatóan magasabb lesz, mint amennyivel januárban emeltek, akkor novemberben (választási években júniusban vagy júliusban is) pótlólagos emelés jöhetett.
Amíg svájci indexálás volt, addig az inflációt és a bérnövekedést is figyelembe vették a nyugdíjak emelésénél, 50-50 százalékban. Mivel az utóbbi években a bérek többnyire infláció felett növekedtek, így a csak inflációkövető emeléssel összességében rosszabbul járhattak a nyugdíjasok, illetve a korábban megállapított nyugdíjak leszakadtak a bérektől.
A Bankmonitor most 2013-tól megnézte, mennyi lenne az átlagnyugdíj, ha maradt volna a svájci indexálás.
Arra jutottak, hogy
- a félig inflációkövető, félig bérkövető nyugdíjemelés nem minden évben lett volna kedvezőbb a nyugdíjasoknak, de
- összességében lényegesen nagyobb átlagnyugdíjat eredményezett volna a vizsgált időszak végére.
A portál becslése szerint
Ez nagyságrendileg akkora pluszt jelentene, mintha bevezették volna a 14. havi nyugdíjat, hiszen havi 21 ezer forint, éves szinten 252 ezer forint pluszt jelentene az átlagnyugdíjnál, ha a svájci indexálás maradt volna.
Arra is felhívják azonban a figyelmet, hogy a magasabb nyugdíjak magasabb állami kiadásokat eredményeznének. 2024-ben a kormány eredetileg 6542 milliárd forintot tervezett nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra – 9,3 százalékkal magasabb ellátások esetén ez az összeg meghaladná az évi 7150 milliárd forintot.
