Nagyvilág europoli

Volt bármi értelme ennek az orosz befolyásolási hálózatnak?

Tom Grimbert / Hans Lucas / AFP
Tom Grimbert / Hans Lucas / AFP
Kiderült, hogy Oroszország pénzt fizetett európai politikusoknak, hogy Ukrajna ellen agitáljanak. De mi a következménye annak, hogy az érintett honlapokat szinte senki nem olvasta?

Az elmúlt héten kérdések merültek fel a szuverenista oldal szuverenitásával kapcsolatban. Petr Fiala, Csehország miniszterelnöke nemrég azt közölte, hogy Oroszországból finanszírozott befolyásolási hálózatot lepleztek le több ország titkosszolgálatainak együttműködésével.

A befolyásolási kísérlet központja Fiala szerint Prágában volt, ahol működött egy Voice of Europe nevű hírportál. Oroszország a cseh miniszterelnök állítása szerint ezen keresztül finanszírozott politikusokat, akiknek az volt a feladatuk, hogy az Európai Uniót eltántorítsák Ukrajna támogatásától, illetve a narratívájukkal Ukrajna területi integritása, szuverenitása és biztonsága ellen agitáljanak. Ez Fiala szerint Csehország és az unió biztonságára is veszélyt jelent.

Fiala arról is beszélt, hogy a csoport tevékenysége az Európai Parlamentet is érintette, de erről részleteket már Alexander De Croo, Belgium miniszterelnöke árult el. Eszerint több EP-képviselő is Oroszország fizetési listáján lehetett. Belgium azért bukkant fel ebben a történetben, mert az átfogó titkosszolgálati művelet nem csak a cseheké volt. A Hvg.hu írt arról, hogy hat ország titkosszolgálata koordinálta a munkát az ügyben, pont annyié, ahányan érintettek a befolyásolási hálózatban.

Azt a Deník írta meg, hogy

  • Németország,
  • Franciaország,
  • Magyarország,
  • Belgium,
  • Hollandia
  • és Lengyelország politikusai kaphattak az orosz pénzekből.

Neveket ugyan egyik helyen sem írtak, de több újság nyomozása, valamint a Voice of Europe tevékenysége alapján a hálózat szinte mindenhol a szélsőjobboldali, szuverenista, Ukrajnával ellenséges, Oroszországgal ugyanakkor baráti viszonyt ápoló politikusokból állt.

NICOLAS MAETERLINCK / BELGA MAG / AFP Olaf Scholz német kancellár, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszerelnök az Európai Tanács csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. március 21-én.

A Deník szerint a Voice of Europe mögött Viktor Medvegycsuk ukrán származású oligarcha áll, akit az ukrán hatóságok elfogtak és kiadtak Oroszországnak, majd megfosztották ukrán állampolgárságától. Medvegycsuknak szerepe volt az ország lerohanásában is, és az Ukrajnában töltött idejét szinte teljes egészében az orosz érdekek képviseletének szentelte. Mellette egy másik orosz név került még elő, Artyom Marcsevszkijé. Az ügy egyetlen konkrét következménye egyelőre az, hogy ezt a két személyt, valamint magát a honlapot üzemeltető céget Csehországban szankciós listára helyezték.

Magyarországon a Hvg.hu szerint a Mi Hazánk környéke érintett, a hálózatban egy Budapesten élő francia, valamint egy francia-magyar állampolgárt azonosítottak. A lap szerint magyar politikusok konkrétan nem kaptak pénzt, és eleve az érintett hat országban csak két olyan politikusról tudni, akik igen. A cikk szerint nem is klasszikus kémtevékenység volt ez, inkább a szélsőjobboldali körök befolyásolása, illetve a későbbi szövetségek építése.

Magyarországon nem a Voice of Europe, hanem a Visegrad Post nevű lap volt a befolyásolási kísérlet központjában a Hvg.hu szerint. A lapot egy Ferenc Almássy nevű férfi működtette, aki 2010-ben, 22 évesen érkezett Budapestre. Almássy korábban a Donyeckben harcoló francia szélsőjobboldali önkéntesek között szerepelt. Ő az a francia-magyar állampolgárságú férfi, aki a mostani ügyben is érintett.

A Visegrad Postot a Hvg.hu szerint szintén Oroszország pénzelte, de nem egyedül: 2020-ban négymillió forintot kapott a Nemzeti Kulturális Alapból is Kásler Miklós humánminiszter döntése alapján. A másik francia, aki Budapesten élt, és a titkosszolgálatok felfigyeltek rá, egy Nicolas de Lamberterie nevű férfi. Ő régebbi motoros, korábban a Toroczkai László alapította Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom franciaországi elnöke volt.

Bár a Voice of Europe oldalt már lekapcsolták – ahogy az X-fiókját is –, ám a YouTube-on még fent vannak a rövid interjúk, amelyeket politikusokkal készítettek. Ezekben sok olyan név bukkan fel, akik a kormányközeli médiából és a Mi Hazánk környékéről is ismerősek lehetnek. Ott van például Petr Bystron, a német szélsőjobboldali AfD ismert arca, aki nemrég a Mi Hazánk konferenciáján is járt. Bystron szerepe azért érdekes, mert ő lehetett a két politikus egyike, akik konkrétan pénzt is kaptak Oroszországtól.

Odd ANDERSEN / AFP Petr Bystron

Bystron az AfD EP-listáján a második helyen szerepel, így szinte biztosan bekerül a parlamentbe. A másik érintett Maximilien Krah, a német populista párt mostani EP-képviselője. Úgy tűnik, amikor a csehek arról beszéltek, hogy voltak, akik pénzt kaptak az európai parlamenti kampányukra, rájuk gondoltak.

Ennek az AfD sem örül. A párt vezetése levélben szólította fel Bystront, hogy árulja el, kapott-e pénzt Oroszországtól. Azt nem tudni, mi történik majd, ha azt válaszolja, hogy igen.

Szintén szerepel a videók között Thierry Baudet, egy holland szélsőjobboldali politikus, aki ugyanazon az eseményen járt Budapesten, amikor Toroczkai László Petr Bystron mellett szólalt fel. Baudet korábban Orbán Viktort is hősnek nevezte.

Több interjú van még hasonlóan gondolkodó politikusokkal, de arra semmi bizonyíték sincs, hogy tudtak volna a Voice of Europe ügyeiről, vagy ők is részt vettek volna a befolyásolási kísérletben. Az oldal készített egy interjút Milorad Dodikkal, Orbán Viktor szoros szövetségesével, aki Bosznia-Hercegovina szerb részét vezeti. Készült interjú a szlovák kormánypárt, a SMER, valamint a lengyel szélsőjobboldali párt, a Konföderáció politikusaival is, de felbukkan Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésének a politikusa is.

Korábban Hadházy Ákos független parlamenti képviselő rakta ki a Facebookra, hogy a Voice of Europe leállítása előtt lehetett interjúkat olvasni Toroczkai Lászlóval és az Alapjogokért Központot, valamint a KESMÁ-t vezető Szánthó Miklóssal is. Toroczkai erre perrel fenyegette. Azt, hogy a megnevezett magyar személyek nem feltétlenül tudtak a Voice of Europe hátteréről, a Mandiner cikke is bizonyítani látszik. Bystron megkereste a lapot, hogy magyarországi médiapartnert keres, de visszautasították.

Az eleve kérdéses, mi értelme volt egy ilyen befolyásolási hálózatnak. A Voice of Europe cikkeiből és videóiból az derül ki, hogy nem sok embert érdekeltek. A videóikat is alig nézték, amit a magyar jobboldali média is szóvá tett. Kérdés viszont, hogy ugyanilyen megengedő lenne-e bárki egy hasonlóan alacsony hatékonyságú, de az Egyesült Államokból érkező befolyásolási kampánnyal kapcsolatban, hiszen a magyar kormány a politikájának egyik fontos elemét az elmúlt években éppen a külföldről érkező pénzekkel szembeni fellépésre alapozta. Ez egyébként Németországban is illegális.

A befolyásolási kísérlet hatékonyabb része inkább a hálózat építése lehetett, ezek a szuverenista, Kijevvel ellenséges, Moszkvával baráti viszonyt ápoló politikusok ugyanis szinte tényleg mindenhol találkoztak – többek között Budapesten is. Az is kérdés ugyanakkor, hogy ezen változtatott-e bármit is az orosz pénz, hiszen valószínűleg enélkül is találkoztak volna, ráadásul nem Oroszország az egyetlen állam, amely forrásokat szán a szuverenista, populista erők támogatására.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik