Belföld

Azonnali béremelés követel az ELTE több mint ezer dolgozója

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Több mint ezer ember írta alá azt a fenntartónak címzett nyílt levelet nyílt levelet, amelyben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) dolgozói követelnek azonnali béremelést és más, a felsőoktatás reformját szolgáló intézkedéseket.

Az akciót a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE) kezdeményezte. Az ELTE az ország legnagyobb állami fenntartású egyeteme, és azon kevés felsőoktatási intézmények közé tartozik, amelyek nem estek át a Fidesz-kormány által kikényszerített, vitatott felsőoktatási reformon, amelynek során az egyetemek nagy részét kifejezetten erre a célra létrehozott vagyonkezelő alapítványokba szervezték ki.

Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. január 18-án egyetemünkön indított kampányban több mint ezer ELTE-s alkalmazott írta alá azt a nyílt levelet, amelyben jeleztük a bérhelyzet tarthatatlanságát

olvasható az erről szóló közleményben.

Az akció nyomán – mint írták – az egyetemvezetés három intézményi minimálbért vezetett be:

  • tanársegédeknek bruttó 380 ezer Ft-ban,
  • adjunktusoknak bruttó 420 ezer Ft-ban,
  • az oktatást-kutatást támogató munkakörökben dolgozóknak bruttó 362 ezer Ft-ban húzta meg a garantált bér minimumát.

A szakszervezet szerint az éves maginfláció (18,2%) azonban ezt a béremelést felemésztette. A docensi és egyetemi tanári munkakörben dolgozók körében ráadásul került sor hasonló rendszer bevezetésére. Szerintük emiatt állhat elő az a helyzet, hogy egy záróvizsga bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer Ft)

A szakszervezet azt követeli, hogy a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is történjen meg a bérek felzárkóztatása. Szerintük elengedhetetlenó

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett “15+15%”) beépítése az alapbérbe
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetése és bértáblában való rögzítése; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítása,
  • az inflációkövető garantált éves emelés.

A hazai felsőoktatásban elsősorban a modellváltás generált béregyenlőtlenséget az alapítványokba kiszervezett és az állami fenntartásban maradt intézmények között.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik