Belföld

„Ez nettó visszalépés” – nem kér az új ügyeleti rendszerből Tahitótfalu és környéke

Kummer János / 24.hu (Illusztráció)
Kummer János / 24.hu (Illusztráció)
A Pest vármegyei ügyeleti rendszer átalakítása nem a szerződést alá nem író háziorvosok miatt sikerült botrányosra, hanem az ellenálló helyi lakosok miatt. A civilek ugyanis meg voltak elégedve a régi, jól működő rendszerrel. Most Tahitótfalu és környéke fogott össze, hogy ne kerüljön át Szentendrére az eddig hét települést ellátó tahitótfalui ügyeleti telephely. Az ottani háziorvos szerint szükség van az ügyeleti rendszer reformjára, de a mostani átalakítás sok helyen – így Tahitótfalun és környékén is – jelentős visszalépést jelent az ellátásban.

Ami ezután jön, sajnos teljesen más lesz betegeknek és orvosoknak egyaránt

– írja nyilvános, búcsúnak szánt Facebook-bejegyzésében Magyar Zsombor tahitótfalui háziorvos, aki január 31-én tett lakatot a környező településeket is ellátó háziorvosi ügyeleti központ ajtajára.

Bizton állíthatom, hogy fennállásunk legfontosabb, legszebb és legnehezebb célját, az emberéletek mentését a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon igyekeztünk megvalósítani. Számtalan kritikus állapotú beteg elsővonalbeli ellátását tudtuk az Országos Mentőszolgálattal együttműködve (az utóbbi években sajnos sokszor inkább helyette) elvégezni, sok életet megmentve ezáltal

– folytatta az érezhetően megrendült orvos.

Óriási a helyiek felháborodása, miután kiderült, hogy a Pest vármegyei háziorvosi ügyeleti rendszer átalakításának keretében február 1-jétől megszűnik a háziorvosi ügyelet Tahitótfalun. Múlt csütörtöktől ezen a településen, valamint Leányfalun, Dunabogdányban, Visegrádon, Kisorosziban, Pócsmegyeren és Szigetmonostoron is a Szentendrén üzemelő ügyeleti központ látja el a lakosokat az Országos Mentőszolgálat koordinálásában.

Bár múlt csütörtökön hivatalosan már Szentendrén működött az ügyelet, Magyar Zsombor hajnal háromkor még a tahitótfalui ügyeleti központban látott el egy gyomorvérző beteget. A háziorvos működési engedélye éjfélig tartott. „Az ÁNTSZ (ma már hivatalosan Népegészségügyi és Gyógyszerészeti központ – a szerk.) felhívott, hogy mi a tervem éjfél után. Visszakérdeztem, hogy a mentőszolgálatnak mi a terve, de kiderült, hogy az OMSZ-nak sem volt terve. Nyilvánvaló volt, hogy engedély nélkül is ottmaradunk reggel hétig.” A beteg állapota szerencsére nem volt kritikus, a helyszíni ellátás után a hozzátartozó bevitte Budapestre, a Honvédkórházba.

Összefogás az ügyeletért

Tahitótfalun és környékén a lakosok felháborodásukban létrehoztak egy Facebook-csoportot, és néhány héttel ezelőtt aláírásgyűjtésbe kezdtek. Néhány nap alatt közel háromezer szignó gyűlt össze, amit egy, a helyiek véleményét tartalmazó százoldalas dokumentummal kiegészítve, valamint egy beadvánnyal együtt személyesen vittek el Vitályos Eszterhez, a térség fideszes országgyűlési képviselőjéhez. A Tahitótfalu civil összefogás csapata lapunkkal azt közölte, nem állnak le, és az aláírásokat online és aláírópontokon is gyűjtik tovább a településeken.

Azt is mondták, hogy a térségben korábban soha nem látott civil megmozdulás erejében bízva hiszik, hogy a régió harmincötezer lakosának egybehangzó véleménye, kérése és hangja képes lesz megváltoztatni a már bevezetett módosítást annak érdekében, hogy a hét település továbbra is a korábban megszokott biztonságban élhessen.

Merthogy most nem érzik magukat biztonságban.

A korábbi hét helyett nagyjából dupla annyi települést lefedve működik február 1-jétől Szentendrén az ügyelet, harmincötezer helyett nagyságrendekkel több lakost kiszolgálva.

Felhívták arra is a figyelmet, hogy a jelentősen megemelkedett lélekszám mellett fontos tényező az ügyeleti központ távolsága is, amely nehezítheti a biztonságos ellátást. Tahitótfalu ügyelete az érintett régió közepén helyezkedett el, riasztás vagy az ügyelet felkeresése esetén is a leghosszabb távolság – Visegrád esetében – 12 kilométer volt.

Február elsejével ez megduplázódik, ami a délutáni és esti csúcsforgalomban, illetve a hétvégi dugók miatt időben lehetetlen és ijesztő kihívást jelent mind a kivonuló ügyeleti személyzet, mind a rendelőbe tartó betegek számára

– jelezték lapunknak.

Sopronyi Gyula / 24.hu Tahitótfalu.

A környező települések lakói szerint nem arról van szó, hogy lusták lennének az emberek, és nem akarnak nagyobb távolságot megtenni az ellátás érdekében. Sokkal inkább azért aggódnak, mert nem látják biztosítottnak, hogy az időjárási viszonyok vagy az utak állapota miatt gyakran nehezen megközelíthető hegyoldali ingatlanokhoz időben odaér a segítség. Erre hívta fel a figyelmet Ádám Erik, a Dunakanyar Baráti Kör civil csoport alapítója, aki a feleségével él Tahitótfalun. Mindketten kardiológiai problémával küzdenek, és számos alkalommal ment ki hozzájuk az ügyeletes orvos, majd hívott hozzájuk mentőt. A hegyen laknak, és az ügyelet autója eddig könnyedén vette az akadályt sáros körülmények között is.

Előfordult, hogy a mentő nem, miközben a háziorvos az ügyeleti autójával fel tudott jutni hozzájuk.

Át kell alakítani, csak nem így

Magyar Zsombor tahitótfalui háziorvos a 24.hu-nak azt mondta, az ügyeleti rendszer országos átalakításának kényszerűségét jogosnak, a megvalósítást viszont aggályosnak tartja. Tahitótfaluban – ahogy az új ügyeleti rendszer fokozatos bevezetése előtt a legtöbb helyen – vállalkozásban szervezték meg a háziorvosi ügyeletet. Azt Magyar Zsombor is elismeri, hogy az országban működött néhány olyan cég, amelyek országosan több száz ügyeletet vittek, és rendkívül heterogén színvonalú szolgáltatást nyújtottak. Magyar Zsombornak az átalakítás módjával van problémája:

úgy teszik homogénné az ügyeleti ellátást, hogy, ahol eddig magas színvonalon működött, ott elvesznek a színvonalból, ahol rosszul működött, ott egy kicsit javítanak rajta. Vannak megyék, ahol most ugyan messzebb kell menniük a lakosoknak az ellátásáért, ám annak színvonala javult. Tahitótfalu és térsége esetében nem ezt prognosztizálja a háziorvos, aki „nettó visszalépésnek” nevezte az új rendszert.

Magyar Zsombor hat éve vette át a tahitótfalui ügyelet vezetését. Bár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) a bejelentett lakosok után normatív támogatást kaptak, annak összege nem volt elég a fenntartásra, ezért az érintett települések önkormányzatai beszálltak az ügyelet finanszírozásba. A rendszer annyira alulfinanszírozott volt, hogy a mostani átalakítás előtti években már az önkormányzatok adták össze az ügyelet működéséhez szükséges összeg felét.

Úgy tudjuk, az érintett települések polgármesterei közös nyilatkozatban rögzítették, hogy amennyiben visszakerülne Tahitótfaluba az ügyeleti központ, úgy pénzügyileg továbbra is támogatnák az ügyeleti ellátást, a tahitótfalui önkormányzat pedig ingyen biztosítaná az épületet.

Átlag nyolcvan perc alatt ér ki a mentő

Nemcsak a lakosok aggódnak, Magyar Zsombor sem nyugodt.

Nem az a baj, hogy a vállalkozásom mostantól majd nem viszi az ügyeleti szolgáltatást, mert megleszek e nélkül is. A betegek viszont meg fogják sínyleni, mert a térség nagyon rossz helyzetben van mentőkapacitás tekintetében

– mondja, hozzátéve, hetente többször kaptak hívást az Országos Mentőszolgálattól, hogy nem tudnak kiérni, menjenek ők a beteghez.

Legextrémebb esetként azt mesélte, amikor egy kisoroszi betegét Nyírbátorból érkező mentő vitte Budapestre.

Közép-Magyarországon nagyjából fele annyi mentőautó van, mint amennyi kéne. Nincs elegendő esetkocsi, vagy ami van, az messze van. Ezért volt jellemző az utóbbi néhány évben az, hogy a 12 perc helyett, 60–80, de nem ritkán 120 perc alatt ért ki a mentő

– meséli tapasztalatait a háziorvos, akinek a betegeihez – saját számításai szerint – eddig átlagosan nyolcvan perc alatt ért ki a mentő.

Varga Jennifer / 24.hu (Illusztráció)

Hozzáteszi, az ő ügyeleti vállalkozása ismerte a helyi viszonyokat és a pácienseket. Tahitótfalui háziorvosként kötődik a helyhez és a betegekhez, mint ahogy a többi, ügyeletet ellátó környékbeli orvos is.

Remek csapat volt, akadt olyan, aki negyven éve dolgozott itt.

Mint mondja, ő maga gondolkodás nélkül megy majd ügyelni Szentendrére is, viszont azok a háziorvosok, akik eddig egyáltalán nem vállaltak ügyeletet, mostantól kénytelenek lesznek, csakhogy nekik nincs meg az a fajta szakmai frissességük és tapasztalatuk, ami szükséges a sürgősségi betegek ellátásához.

Magyar doktor azt is problematikusnak látja, hogy csupán két hete dőlt el, Szentendrén lesz az ügyeleti pont, és az ottani eddigi négy ügyeleti pont helyett csupán egy lesz a városban. Négyszerannyi terület, negyedannyi kapacitással – összegzi a helyzetet a háziorvos. Az első tájékoztatót a február 1-jén induló ügyeletről december 15-én kapták. Fájlalja azt is, hogy szakmai egyeztetés nélkül hozták meg ezt a drasztikus lépést.

Tiszta szívemből kívánom, hogy jól működjön az új ügyeleti rendszer, mert mindenkinek az lenne a legjobb

– mondja az orvos, aki szerint valahogy biztosan működni fog az ügyelet, ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy a kisebb kapacitás miatt lesznek olyan esetek, amikor az új rendszer hátrányt fog okozni az ellátásban.

Máshol sem örülnek

Nemcsak Tahitótfalu és környéke próbál ellenállni az átalakításnak. Január 26-án dudálással tiltakoztak az új háziorvosi ügyeleti rendszer ellen a pomáziak is. A 20 ezer lakosú Pest vármegyei településen szintén február 1-jén, 36 év után szűnt meg az orvosi ügyelet. Pomáz környékéről 42 ezren tartoztak ehhez az orvosi ügyelethez, de mostantól a lakosok egy része Szentendrére, másik részük Pilisvörösvárra kénytelen menni ügyeleti ellátásra. Az Országos Mentőszolgálat az RTL Híradójának azt válaszolta, az új rendszert részletes elemzést követően tervezték meg, és a betegbiztonság érdekében az elemzések a működés közben is folytatódnak, szükség esetén pedig módosítások történhetnek.

Budaörsön sem örülnek annak, hogy február 1-jétől, több mint húsz év után megszűnik az ottani ügyeleti pont. Ez azt jelenti, hogy ügyeleti időben Budakeszire vagy Érdre kell utazniuk a budaörsieknek. Tahitótfaluhoz hasonlóan a budaörsi önkormányzat is – Törökbálinttal közösen – saját forrásból tovább működtetné az ügyeletet. Wittinghoff Tamás polgármester az RTL-nek azt mondta, jelenleg jogilag nincs arra lehetőség, hogy a budaörsiek február 1-jétől helyben kapjanak ügyeleti ellátást. Az OMSZ szerint ugyanis az ügyelet működtetése a mentőszolgálat kizárólagos feladata, ezért nincs szükség arra, hogy az önkormányzat saját költségére önként vállalt feladatként továbbra is biztosítsa az egészségügyi szolgáltatást. Ennek némiképp ellentmondott Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón, amikor arról kérdezték, az önkormányzat saját költségen vihetné-e tovább az ügyeletet. A miniszter szerint az állam nem tud beleszólni abba, hogy valaki magánegészségügyi rendelőt hoz létre, erre az önkormányzatnak joga van.

Végéhez közeledik az ügyeleti rendszer átalakítása

Az Országos Mentőszolgálat koordinálásával egy hosszabb tesztidőszak után tavaly január 1-jén Hajdú-Bihar vármegyében indult az új egységes alapellátási ügyeleti rendszer, amelynek lényege, hogy kevesebb ügyeleti telephelyekkel az önkormányzatok helyett a mentőszolgálat vezénylésével történik a betegellátás. A telephelyekre személyesen hétköznaponként este tíztől reggel nyolcig lehet bemenni, hétvégenként pedig délután kettőtől másnap reggel nyolcig fogadják a betegeket. A többi esetben az 1830-as számot kell hívni. A diszpécser dönti el, elegendő-e telefonos tanáccsal ellátni a beteget, vagy ügyeleti kocsit kell küldeni, esetleg életveszély esetén mentőt kell hívni.

Az egységes alapellátási ügyeleti rendszer országos kiterjesztése február 1-jétől Fejér és Pest vármegyékben folytatódott, és már csak Budapest van hátra.

Eddig az átalakítás azért került a figyelem középpontjába, mert tavaly februárban a Magyar Orvosi Kamara arra buzdította a háziorvosokat, hogy ne szerződjenek a mentőszolgálattal. Emiatt több megyében csak akadozva indult az új rendszer. A nyomásgyakorló akciót azért indították útjára, mert a kamara úgy vélte, a tavaly januárban életbe lépett új egészségügyi szabályok tovább rontják az ellátás színvonalát, és veszélyeztetik a betegellátást.

Szajki Bálint / 24.hu (Illusztráció)

Az Országos Mentőszolgálat a honlapján azt írja: a működés mindenhol zavartalan. Hozzáteszik, a jellemzően enyhébb egészségügyi problémákra az esetek több mint 90 százalékában az ügyeleti ellátás megfelelő megoldást jelentett, 19 105 beteget kellett további szakellátásra vagy kórházi felvételre küldeni. Több mint 32 ezer esetben a telefonos tanácsadás elegendőnek bizonyult, több mint 246 ezer beteget valamelyik ügyeleti telephelyen részesítettek ellátásban, 21 ezer beteghez pedig ügyeleti kocsit küldtek, és a lakásukon látták el őket. Az alapellátási ügyeletben ellátottak 37 százaléka gyermek, illetve 18 éven aluli fiatal volt.

Az 1830-as hívószám mindenhol jól működik, a visszajelzések alapján az ügyeleti rendszerrel az ellátottak továbbra is elégedettek

– írja az OMSZ.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik