A jövőben a kutatóhelyek megalapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről mégsem kizárólag az elnök, hanem továbbra is a kutatóhálózat kilencfős irányító testülete dönthet – ezt nyilatkozta a Népszavának Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) alelnöke. Erről egyébként elsőként Csák János kulturális és innovációs miniszter számolt be a Facebook-oldalán, miután november 22-én találkozott a kutatási hálózat elnökével, Gulyás Balázzsal és Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével.
Az eredeti törvényjavaslatot Csák János november 14-én nyújtotta be a parlamentnek, az indoklás szerint a HUN-REN (korábbi nevén Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) elnöke maga kezdeményezte, hogy bizonyos hatáskörök, így a kutatóhelyek átszervezéséről vagy megszüntetéséről szóló döntések is hozzá kerüljenek az irányító testülettől az irányítással kapcsolatos folyamatok „egyszerűsítése és gyorsítása” érdekében. Ez ellen aztán az ADF, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) és az Oktatói Hálózat is tiltakozott.
A Népszava cikke szerint ugyanakkor a miniszter által bejelentett visszalépésnek egyelőre nincs írásos nyoma, a törvénytervezet továbbra is változatlan formában szerepel a parlament honlapján.
Lőrincz Viktor a lapnak elmondta, amennyiben a törvényjavaslatot mégis elfogadják, az ADF és a TDDSZ is további lépéseket tervez, akár a sztrájk is szóba kerülhet. Ám erről egyébként akkor sem mondanának le, ha a kabinet visszavonná a törvényjavaslatot, mert Lőrincz Viktor megfogalmazása szerint a kutatóintézetekben nem csak ez az egy probléma van. Állítása szerint komoly pénzügyi nehézségek vannak, van olyan intézet, ahol a költségvetés egynegyedét elvonták, ez pedig oda vezethet, hogy tömeges elbocsátásokra is sor kerülhet – olvasható a Népszava cikkében.
Kiemelt kép: Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 196. közgyűlésén a tudós testület fővárosi székházában 2023. május 8-án.
MTI/Soós Lajos
