2023-ban az európaiaknak összesen mintegy 12,1 ezer milliárd euró áll majd rendelkezésükre, amelyet élelmiszerre,
lakhatásra, szolgáltatásokra, energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra, mobilitásra vagy bármilyen más fogyasztási cikkre és szolgáltatásokra költhetnek – derül ki a GfK vásárlóerőt vizsgáló tanulmányából. Átlagban idén egy főre vetítve 17 688 eurós a vásárlóerő, ami 5,8 százalékos nominális növekedést jelent az
előző évi értékhez képest. Megjegyzik, hogy
- a ténylegesen elkölthető összegek országonként nagyon eltérőek, és
- ezt 2023-ban még a korábbiaknál is sokkal jobban befolyásolja az infláció.
Toplista is készült, a korábbi évekhez hasonlóan 2023-ban is Liechtenstein áll az egy főre jutó vásárlóerő-rangsor első helyén, 68 843 euróval, ami majdnem az európai átlag 3,9-szerese. Második Svájc (49 592 euró), harmadik Luxemburg (40 931 euró).
Magyarországon az egy főre jutó éves átlagos vásárlóerő erőteljesen, 24 százalékkal emelkedett, 10 834 euróra (mintegy 4,1 millió forintra) nőtt, ami Ezzel idén már a 29. helyen állunk az európai összehasonlításban (egy helyet javítottunk). A vásárlóerő továbbra is a fővárosban és a környező vármegyékben a legmagasabb. Budapest egyértelmű fölénnyel áll az első helyen, 14 020 eurós, mintegy 5,3 millió forintos költési potenciállal, több mint 29 százalékkal az országos átlag felett, kis híján elérve az európai átlag 80 százalékát.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a 20 vármegyéből 2023-ban is csak ötben lett átlagon felüli a vásárlóerő. Ezek mindegyike vagy a fővárosban vagy Budapest környékén, vagy a szomszédos Ausztria határánál
található. Az egy főre jutó 10 899 eurós nettó rendelkezésre álló jövedelemmel Veszprém áll a
legközelebb az országos átlaghoz, és 0,6 százalékkal van felette. Ezzel szemben A sereghajtó, akárcsak a korábbi években, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol az éves egy főre jutó vásárlóerő 8475 euró (mintegy 3,2 millió forint), ami csaknem 22 százalékkal marad el az országos átlagtól.
