Ötszörös árat ajánlott Győr a szentiváni földekért, és úgy tűnik, ez megtette hatását: az eddig ellenálló gazdák szinte egytől-egyig beadták a derekukat, és eladják a szántórészüket, hogy ott bővíthessék majd a győri ipari parkot.
A győrszentiváni gazdák eddig ellenállt Győr nyomásának, és nem adták el földeket a 300 forintos négyzetméteráron, az május 26-án azonban az önkormányzat drasztikusan megemelte a kínált összeget.
A Telex értesülései szerint egy 40 ezer négyzetméteres földdarabért 53 millió forint körüli összeg az új ajánlat, ami 1300 forintos négyzetméterárnak felel meg.
Az ajánlatot tartalmazó levelet a győri polgármester, Dézsi Csaba András meghatalmazásával egy helyi ügyvédi iroda készítette el, és 300 helyre küldték ki. Összesen 169 helyrajzi szám található a kiszemelt területen, egyes parcelláknak nem egy, hanem több tulajdonosa is van.
A hirtelen árváltozás sokak szerint egyenes összefüggésben volt azzal a helyi MSZP népszavazási kezdeményezésével, amelyet első fokon átengedett a bíróság, és arról szólt, hogy a szentiváni földeket ne lehessen kisajátítani – teszi hozzá a lap.
A két kérdés gyakorlatilag ugyanarra vonatkozik, hogy Győrben ne bővíthessék azért az ipari parkot, hogy ott (akár) veszélyes ipari tevékenységet lehessen folytatni.
- Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?
A város megtámadta a döntést, az Alkotmánybíróság végül július 14-én úgy határozott: nem engedélyezi a népszavazást, mert nem számít helyi közügynek az ipari bővítése.
Az MSZP önkormányzati képviselője, Pollreisz Balázs számítása szerint a 4 millió négyzetméter megvásárlása nagyjából 5-6 milliárd forintjába kerül Győrnek, ezt a pénzt (összesen 10 milliárd forintot) a kormány biztosítja az önkormányzatnak az ipari park fejlesztése ürügyén.
