Reggel 8 órára érik el a magas kihasználtsággal működő P+R parkolók a 100 százalékos telítettséget Budapesten, de olvasóink visszajelzése alapján a Budapest Közút Zrt. által üzemeltetett parkolók közül több olyan is van, ahol már a kora reggeli órákban is lehetetlen helyet találni. Ez elég komoly fejfájást tud okozni az agglomerációból ingázók számára.
A társaság a 24.hu megkeresésére közölte, tisztában vannak a jelenséggel, és a kelenföldi pályaudvar térségében megvalósult, jelenleg még ingyenesen használható Etele P1, P2; valamint Őrmező P1, P2 P+R parkolók esetében tapasztalják azt, hogy a parkolók gyorsabban, hétköznaponként már reggel fél hétre megtelnek. Arra a kérdésre, hogy mi ennek az oka, a Budapest Közút azt válaszolta, hogy a forgalomnövekedést a környék közterületein a díjfizetéses közterületi parkolás bevezetésének hatása okozza.
Hozzátették, az említett kelenföldi P+R parkolók ingyenes üzemeltetési ciklusa 2022 novemberében járt le, a Fővárosi Közgyűlés tavaly október végén döntött arról, hogy díjfizetés ellenében történő üzemeltetéssel kívánja a parkolókat tovább működtetni.
A díjfizetés bevezetése, ezáltal a parkolók éjszakai órákban történő leürülése, tehát a valós P+R funkció helyreállítása megoldást jelenthet a már a korai órákban bekövetkező 100 százalékos P+R feltöltődés problémájára
– írták. A parkolók fizetőssé tételéről a döntés tavaly megszületett, de a valóságban még nem kell fizetni ezek használatáért. Visszakérdeztünk a Budapest Közútnál, hogy mikortól várható változás, de erre egyelőre nem kaptunk választ.
A többi P+R parkolóban valamivel jobb a helyzet, de aki napközben szeretne ott leparkolni, az meglehetősen kicsi eséllyel indul. A Budapest Közút adatai szerint az Örs vezér tere, a Pillangó utca, valamint a 3-as metróvonal felújítási munkálatait megelőzően az Újpest-Városkapu, a KÖKI Terminál és a Kőbánya-Kispest P+R parkolók a legforgalmasabbak, egyaránt 8 óráig megtelnek. Az utóbbiak esetben a metróvonal állomásainak átadásával folyamatosan növekszik a forgalom és a felújítás végével ismételten eléri korábbi maximális kihasználtságát.
Ezekben az esetekben egyébként szimplán a forgalomnövekedés okozza a zsúfoltságot, az, hogy a közterületi parkolási díjak városszerte emelkedtek, nem okozott érzékelhető kihasználtságnövekedést a Budapest Közút szerint (leszámítva a már említett Etele és Őrmező P+R parkolókat, amelynek környékén korábban nem kellett a közterületen fizetni a parkolásért, ma már igen.)
300 ezer autó érkezik minden nap az agglomerációból Budapestre
A főpolgármesteri hivatal lapunk érdeklődésére közölte, fizikai és anyagi képtelenség annyi P+R parkolót építeni Budapest területén belül, amennyi hosszú távon is kielégíti az igényeket: Pest megyében a 2010-es években 36 százalékkal nőtt a gépjárműállomány, és jelenleg is növekszik. Ezen felül a P+R parkolók jelentős vonzerőt jelentenek az autóval közlekedőknek, ami plusz terhelés a P+R parkolók és az oda vezető utak környezetében élőknek.
Budapesten az autóforgalom körülbelül harmada, naponta több mint 300 ezer autó az agglomerációból indul el, és oda is tér vissza. Ha pedig a megtett kilométereket nézzük, akkor az agglomerációból útnak induló autóforgalom aránya még nagyobb Budapesten: 50 százalék, vagy esetenként annál is több
– hívták fel a figyelmet.
Közölték, ha a probléma fő forrása a városhatáron kívül van, akkor a megoldást is ott kell keresni. Ezért a főváros egyetért a kormány által létrehozott, majd mára felszámolt Budapesti Fejlesztési Központ terveivel, amik szerint P+R kapacitást elsősorban nem a városhatáron belül, hanem az agglomerációs települések vasútállomásainál érdemes fejleszteni, valamint fejleszteni szükséges az agglomeráció közösségi közlekedését is.
Sajnálattal látják, hogy ezen – Budapest és az agglomeráció számára egyaránt fontos – fejlesztések megvalósítását nagyrészt lesöpörte a kormány az asztalról.
Amit viszont a főváros jelenleg is meg tud tenni, az elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztése, hiszen pontosan tudjuk, hogy ha van megfelelő közlekedési alternatíva, akkor sokan szívesebben választják azt az autózás helyett
– fogalmaztak.
Emlékeztettek, a külvárosokat is érintő fejlesztések közé tartozik a többi között, hogy az elmúlt években teljesen alacsony padlós lett a budapesti autóbuszközlekedés, érkeztek és a következő években is érkezni fognak új, alacsony padlós, légkondicionált villamosok, fejlesztik a kerékpáros infrastruktúrát, és egységes, színvonalas közlekedési applikációban lehet jegyet venni és utazást tervezni. Továbbá a 14 év alattiaknak ingyenessé tették a közösségi közlekedést, és nem emelték a havibérlet árát. Ez (különösen a jelenlegi inflációs környezetben) jelentős könnyebbség a közlekedőknek, írták.
Több ezer P+R parkoló létesítését elkaszálnák
Mint ismert, egy január végén kiszivárgott lista szerint mintegy 80, többségében fővárosi fejlesztés lezárásáról döntött a kormány. Több olyan projekt is van, amelynél szakaszosan zajlik a megvalósítás. Ezeknél a szakaszhatárhoz érve felfüggesztették a további tervezési munkát. Ezek közé tartoznak P+R parkolók is. A tervek szerint 50 helyszínen 3000 P+R, és 2000 B+R (vagyis kerékpáros) férőhelyet létesítettek volna, de jelen állás szerint egy darabig nem fejezik be ezeket.
A 24.hu megkereste a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumot azzal kapcsolatban, hogy a már üzemelő P+R parkolók és Budapest forgalmi adatai alapján nem látják-e mégis indokoltnak a fejlesztések azonnali folytatását, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
