Amint beszámoltunk róla, háborús bűncselekményekért viselt felelőssége miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pénteken elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
Az elfogatóparancs minden ICC-tagállamot kötelez, így Magyarországot is, hazánk mégis nagy bajban lenne, ha ide jönne Putyin – írja a Mandiner Varga Réka nemzetközi jogász, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem dékánja nyilatkozata nyomán.
Elvileg a helyzet egyszerű: azoknak az államoknak, amelyek tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, le kell tartóztatniuk és át kell adniuk az ICC-nek az orosz elnököt. Amelyek nem tagjai ennek, azokat az elfogatóparancs sem kötelezi, így az Egyesült Államokat sem, mivel az USA nem részese a római statútumnak. Ettől függetlenül ha az Egyesült Államokban lenne egy másik eljárás Putyin ellen, más jogalap miatt letartóztathatják, de az ICC által kiadott elfogatóparancs rájuk nem érvényes.
Az ICC-nek Magyarország is tagja, tehát elméletileg ha ide jönne Putyin, akkor le kellene őt tartóztatni az elfogatóparancs értelmében. Csakhogy Magyarország nem hirdette ki a római statútumot, vagyis hazánk ezt a letartóztatást nem tudná foganatosítani – hívta fel a figyelmet Varga Réka, megjegyezve, hogy minden nemzetközi szerződést ki kell hirdetni a Magyar Közlönyben, csak így lesznek érvényesíthetők. Ez pedig ebben az esetben nem történt meg, így
az a faramuci helyzet állt elő, hogy Magyarország a kihirdetés elmaradása miatt nem tudná letartóztatni Putyint, de a nemzetközi jog ezt megkövetelheti,
a nemzetközi jog ugyanis nem törődik azzal, hogy Magyarország kihirdette-e az általa aláírt nemzetközi szerződést.
Arról, hogy hazánk miért halogatja két évtizede óta a római statútum kihirdetését, az Index írt cikket két éve. E szerint 1998-ban fogadták el a Nemzetközi Büntetőbíróságot alapító római statútumot, amelyet Magyarország 2001-ben országgyűlési határozattal megerősített. A statútum 2002-ben hatályba lépett, a büntetőbíróság megalakult, sőt 2015 óta Kovács Péter személyében magyar tagja is van a bíróságnak. Kovács egy tanulmányában arra utalt, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal tisztviselőin akad el, alkotmányossági aggályok miatt, a kihirdetési kezdeményezés.
Kiemelt képünkön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Liszt Ferenc-repülőtéren 2019. október 30-án.
