Molnár Lajos liberális tárcavezető bevezetőjében elmondta: az átalakítás feltételei mostanra teremtődtek meg, és a tradíciókat a reform során szeretnék megőrizni. Utalt arra, hogy a kormány múlt heti döntése az alapokat rakta le, és arról, hogy a folyamat során a részletek hogyan alakulnak, még sokat kell beszélni.
Csehák Judit meggyőződésének adott hangot, ugyanakkor hozzátette: „az ördög a részletekben van”. Véleménye szerint a meghozandó intézkedéseknek csak akkor lesz hatásuk, ha azok valódi változásokat hoznak, kellően informálják a betegeket, akik így felelősen tudnak választani a különböző lehetőségek közül, és érzik a reform pozitív hatását. Példaként említette, hogy a vizitdíjért kell járjon valami plusz szolgáltatás, vagy annak beszedésére több technikát kellene egyszerre kipróbálni kellő ideig, hogy azután a legjobb lehetőség közül egyet alkalmazni lehessen.
Rácz Jenő – Molnár Lajos közvetlen elődje – szintén a reform mellé állt, hozzátéve, hogy a jelenlegi rendszerben kétszeres, háromszoros pénz sem lenne elég ahhoz, hogy a lakosság érezze a pozitív változást. Közölte: a humán erőforrás kérdését is meg kell oldani. Tudomásul kell venni, hogy ez a legsebezhetőbb része az ellátási rendszernek, és az előrelépéshez tervezni kell, mégpedig intézményi szinten – tette hozzá.
Kökény Mihály szimbolikusnak nevezte a volt tárcavezetők találkozóját, ami azt jelzi, hogy az elmúlt években is történtek fontos dolgok az ágazatban. Elismerte ugyanakkor, hogy a korábban megkezdett átalakításokat nem merték végigvinni, és hiányzott a politikai akarat. „Valljuk meg, hogy nem volt módunk elég következetesnek lenni a változások véghezvitelével, merthogy ebben talán nem volt a mindenkori politikának elég elszántsága, mert mindig engedtünk kisebb-nagyobb zsarolásnak, lobbicsoportnak, mert választási ciklusokban, kampányban gondolkodtunk, és hiányzott a jövőkép” – fogalmazott a politikus.
