Nagyvilág

Bele kell húzniuk az elnökségről álmodozó republikánus politikusoknak, ha fel akarják venni a versenyt Trumppal

ALEX WONG / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP
ALEX WONG / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP
Lassan gyülekeznek az elnökjelöltségre pályázó politikusok, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy a Republikánus Pártban bárki is meg tudná szorongatni a volt elnököt.

Bár még bő másfél év van a következő elnökválasztásig az Egyesült Államokban, az előválasztás közeledte miatt egyre több szó esik arról, kik lehetnek a lehetséges indulók. A Demokrata Pártban a regnáló Joe Biden mellett – aki hivatalosan még nem jelentette be az újraindulását – egyelőre egyetlen jelentkező van: Marianne Williamson, aki viszont nem fog sok vizet zavarni, tekintve, hogy jelenleg 73 százalékponttal van lemaradva Biden mögött.

Érdekesebb a helyzet a Republikánus Pártban – annak ellenére is, hogy a legfontosabb aspiránsok hivatalos bejelentésére még várni kell.

Vivek Ramaswamy

Vivek Ramaswamy neve valószínűleg nem sokat mond a magyar olvasóknak, még azoknak sem, akik az átlagosnál nagyobb figyelemmel követik az amerikai belpolitika eseményeit. Ramaswamy 1985-ben született Ohióban, nem sokkal azután, hogy szülei Indiából bevándoroltak. A Harvardon és a Yale-en végzett üzletember eddig még soha semmilyen politikai szerepet nem vállalt, bár 2022-ben eljátszott a gondolattal, hogy szenátor legyen. Így aztán eléggé meglepő, hogy 2023. február 21-én bejelentette, elindul a republikánus előválasztáson.

Ramaswamyt saját bevallása szerint Donald Trump megválasztása inspirálta arra, hogy ő maga is megcélozza a Fehér Házat, politikai nézeteit pedig általában úgy szokták összefoglalni, hogy „anti-woke”, azaz elutasítja a sokféleséget, az egyenlőséget és a befogadást támogató intézkedéseket, valamint az ESG-mozgalmat, amely a pénzügyi cégeket vonja be a fenntarthatósági kezdeményezésekbe.

A New Yorker 2022-es portréjában az „Anti-Woke Rt. vezérigazgatójának” nevezte Ramaswamyt, aki kigúnyolja a klímaváltozással és faji egyenlőséggel kapcsolatos vállalati kezdeményezéseket. Politikai ideológiája azonban kissé zavaros: miközben egy Las Vegas-i rendezvényen a feketék polgárjogi mozgalmának élharcosát, Martin Luther Kinget, illetve Abraham Lincoln elnököt idézte, közben arról is beszélt, hogy egy újfajta daganatos betegség támadta meg az USA-t. Ramaswamy szerint ez a betegség

egy új világi vallás, amely szerint az identitás a fajon, a nemen és a szexuális irányultságon alapul; amely szerint Amerikában rendszerszintű a rasszizmus; amely szerint, ha valaki fekete, akkor eredendően hátrányos helyzetű, ha pedig fehér, akkor kiváltságos.

Az üzletember ezzel szemben úgy véli, hogyha valaki keményen dolgozik, akkor származástól függetlenül bármit elérhet az USA-ban, és az amerikai kapitalizmus az indiai kasztrendszer ellenszere, mert több lehetőséget biztosít az alacsonyabb kaszt tagjainak. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy bár Ramaswamy szülei bevándorlók, az édesapja mérnök és jogász, az édesanyja pszichiáter, ő maga pedig egy olyan magániskolában érettségizett, ahol jelenleg 16 600 dollár (6 millió forint) a tandíj egy tanévre.

Brendan Smialowski / AFP Vivek Ramaswamy

Ugyan a New Yorker „jobboldali sztárnak” nevezte Ramaswamyt, a Morning Consult közvélemény-kutató számai ezt egyelőre nem támasztják alá. Egy március 3-a és 5-e között elvégzett felmérés szerint ugyanis az üzletember támogatottsága a republikánus előválasztáson biztosan szavazók között gyakorlatilag mérhetetlen: lényegében nulla százalék.

Nikki Haley

Nikki Haley ugyancsak egyetemet végzett indiai bevándorlók gyerekeként született az Egyesült Államokban, ám ő jóval több politikai gyakorlattal rendelkezik. 2005 és 2011 között a dél-karolinai képviselőház tagja volt, majd Dél-Karolina kormányzójává választották, így ő lett az állam első női és az eddigi legfiatalabb kormányzója. 2016 novemberében Donald Trump megválasztott elnök bejelentette, hogy Haley-t jelöli az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének, és ezzel ő lett az első indiai-amerikai, aki kormányzati pozícióba került.

2018-ban aztán Haley lemondott, ami olyannyira váratlan volt, hogy az Axios akkori tudósítása szerint sokkolta a Trump-adminisztráció külpolitikával foglalkozó tagjait. Érdemes megjegyezni, hogy Haley egy ponton a legnépszerűbb kormánytag is volt, Trumppal való kapcsolata ugyanakkor hol szorosabban, hol hűvösebben alakult. Haley 2016-ban Marco Rubio szenátort támogatta az előválasztáson, majd Ted Cruzt, végül kijelentette, hogy Trumpra fog szavazni, bár nem rajong érte. Később – a kormánytagsága alatt – már a barátjának nevezte Trumpot, és amikor a volt elnök a 2020-as választás elcsalásáról beszélt, Haley együttérzett vele. A Capitolium 2021. januári ostroma azonban törést okozott a kapcsolatukban, és ekkor Haley kijelentette:

Trump olyan útra lépett, amelyre nem szabadott volna, és nekünk nem kellett volna követnünk, nem kellett volna hallgatnunk rá. Nem engedhetjük, hogy még egyszer ilyesmi megtörténjen.

Haley meglehetősen konzervatív elveket vall: szerinte az abortuszt az egész Egyesült Államokban be kellene tiltani a terhesség 15. hete után, és szorgalmazza, hogy hetedik osztályig (12–13 éves korig) csak szülői engedéllyel tanulhassanak a gyerekek a szexualitásról az iskolában. Floridában a magyar „gyermekvédelmi” törvényhez hasonló jogszabály a harmadik osztályig írja ezt elő, Haley szerint azonban ez túl enyhe szabályozás.

Logan Cyrus / AFP Nikki Haley

Az indulását február 14-én bejelentő politikus korábbi népszerűsége azonban egyelőre nem látszik a számokon, a Morning Consult mérései azt mutatják, hogy a republikánus szimpatizánsok mindössze 4 százaléka szavazna rá az előválasztáson.

A nagyágyúk még kivárnak

A republikánus előválasztás két legjobban várt szereplője hivatalosan még nem jelentette be az indulását, de a szakértők és a közvélemény álláspontja szerint ez csupán idő kérdése, valójában már döntöttek róla. Ron DeSantis floridai kormányzót egy korábbi cikkünkben a Republikánus Párt lehetséges ászaként jellemeztük, és azt írtuk, hogy ő lehet a „Trump nélküli trumpizmus” legsikeresebb képviselője, aki képes meglovagolni a Trump által gerjesztett, jobboldali-populista hullámot, miközben – Trumppal ellentétben – hajlandó figyelembe venni a mellette álló tanácsadók véleményét is.

Ez a jellemzés még mindig igaz DeSantisra, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy a választóknak az igazi Trump kell, bármennyire is botrányos az eddigi politikai – és üzleti – tevékenysége. A Morning Consult már idézett közvélemény-kutatása szerint az előválasztók körében jelenleg 53 százalékos támogatottsága van, míg DeSantisnak 28 százalékos. És bár jó pár választás megmutatta, hogy a közvélemény-kutatásoknak nem lehet mindent elhinni, még ha meg is felezzük Trump támogatottságát, akkor is bőven az első kettőben van. A harmadik helyen Trump egykori alelnöke, Mike Pence áll, aki ugyancsak pedzegeti az indulást, bár 7 százalékos támogatottságnál alaposan bele kell húznia majd a kampányban.

Trump támogatottsága ráadásul emelkedő tendenciát mutat. 2022 decemberében 50 százalékos volt, majd február vége óta emelkedik. Ezzel szemen DeSantisnak nem nagyon sikerült 30 százalék fölé mennie, Pence pedig idén januárban éppen csak megközelítette a 10 százalékot.

Anna Moneymaker / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP Mike Pence

DeSantis és Trump támogatói között azonban van átfedés. Amikor a válaszadókat arról kérdezték, hogy kire szavaznának második helyen, a trumpisták 48 százaléka DeSantist választotta volna, Pence-t pedig 16 százalék. A Trumpot első helyen választók 47 százaléka támogatná szükség esetén DeSantist, náluk azonban Pence csak a harmadik helyen áll (11 százalék), Haley-t követve (14 százalék). Ez az eredmény annak fényében nem meglepő, hogy Trump és Pence viszonya 2020 végére, 2021 elejére alaposan megromlott, a Trump által felhergelt tömeg pedig Pence felakasztását követelte a Capitoliumban.

A lehetséges jelöltek fényében ugyanakkor az is fontos kérdés, hogy Joe Bidennel szemben kire szavaznának a választók. A Morning Consult több mint 5000 regisztrált (republikánus és demokrata) szavazót kérdezett meg, és kiderült, hogyha most lenne a választás, akkor egy Donald Trump–Joe Biden összecsapás esetén igen szoros lenne az eredmény (43 százalék és 42 százalék, ami hibahatáron belül van), míg ha DeSantis lenne a jelölt, akkor Bidenre 44 százalék szavazna, a floridai kormányzóra viszont csak 40 százalék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik