A legjobb energia az, amit nem fogyasztunk el – sulykolják a főszabályt a szakértők, amikor afelől érdeklődünk, hogyan tudnánk leszorítani a rezsiszámlánkat. Nem babra megy a játék, hiszen az átlag feletti fogyasztásnál áram esetében csaknem kétszeres, a gáznál durván hétszeres árat kell fizetni kilowattóránként, illetve köbméterenként. Ez praktikusan azt jelenti, hogyha csak kétszáz köbméterrel túlszalad a számláló az 1729 köbméteres éves limiten, az 150 ezer forint plusz kiadást jelent a családnak.
Ez elég erős ösztönzés arra, hogy megszüntessük a pazarlást, leszámoljunk a feleslegesen bekapcsolva hagyott fogyasztókkal, vagy lejjebb tekerjük a fűtést, gondolva arra, hogy 1 fokkal hűvösebb szobahőmérséklet akár 6 százalék energiamegtakarítást hozhat.
További lépés, hogy energiatakarékos fogyasztókra cseréljük az izzókat, a háztartási gépeket energiatakarékos típusokkal válthatjuk fel. A csúcskategóriás hűtők, mosógépek ugyan sokkal drágábbak a kevésbé energiakímélő társaiknál, ugyanakkor az egekbe szökő árak mellett gyorsabban térülhetnek meg a beruházások, mint valaha.
A legnagyobb kiadást a fűtés jelenti, így ennek az optimalizálása hozhat a legtöbbet a konyhára. Bármilyen korszerű fűtésrendszert telepítenek egy házba vagy lakásba, megfelelő szigetelés híján el fog szökni a meleg, ezért az első lépés a nyílászárók cseréje és a külső szigetelés kell legyen, azután térhetünk át arra a kérdésre, melyik fűtési megoldás legalkalmasabb az adott épületben.
Új építésű lakásoknál/házaknál és totális felújítás esetén hőszivattyút ajánlanak, és ezt tartják a jelenleg elérhető megoldások közül a leginkább környezetbarátnak. A típustól függően levegőből, vízből vagy talajból energiát nyerő hőszivattyúk a legjobb teljesítményt akkor adják le, ha 40 foknál nem kell jobban felmelegíteni a hőleadókban keringetett vizet, vagyis nagy felületű hőleadókkal, tehát ehhez a fal, padló vagy mennyezetfűtés ideális.
A hőszivattyú működtetéséhez áramra van szükség, ha ezt a háztetőkre szerelt napelemekkel állítjuk elő, akkor lényegében lenullázhatjuk a fűtésszámlát. Ha nagyobbra méretezték a házi naperőművünket, akkor pedig a teljes villanyszámlát is.
Régebben épült ingatlanoknál már bonyolultabb a kérdés, itt mérlegre kell tenni azt is, hogy a ház szétverése plusz költséget jelent. Kisebb lakásoknál fűtésre optimalizált klíma beszerelését ajánlják, 80-100 négyzetmétertől már inkább a hőszivattyút tartják indokolt beruházásnak. Az sem kizárt, hogy az épületenergetikus átvizsgálva az ingatlant, azt tanácsolja, hogy a meglévő hagyományos gázkazánt cserélje korszerűbbre – ami jelentős kibocsátás csökkenéssel és nem mellesleg jelentős megtakarítással jár -, vagy a meglévő, jó állapotú kazán mellé szereltessünk fel hűtő-fűtő klímát. Utóbbival fűtsünk nulla fok felett, amikor az még hatékonyan tud hőt termelni, a mínuszokban pedig indítsuk be a gázkazánt.
Az alulbiztosítás hibája
A fűtésrendszerek cseréje, felújítása, kiegészítése, a szigetelés jelentősen növeli az ingatlanunk értékét. Az ingatlanforgalmazók jelzései szerint az energiaveszélyhelyzet kihirdetése után azonnal zuhanni kezdett a kereslet a szigeteletlen, nagy alapterületű házak iránt, a potenciális vevők a kisebb és/vagy korszerű fűtésrendszerrel felszerelt ingatlanok felé fordultak.
A nagy felújítás és energiamegtakarítás közepette azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy ha az ingatlanunk értéke nő, akkor ahhoz célszerű hozzáigazítani a lakás/ház biztosítását is.
A biztosítók minden évben az árszínvonal változásához igazítják a meglévő szerződésben szereplő biztosítási összegeket és a biztosítási díjat. Erről a biztosítási évforduló előtt 60 nappal megküldik az indexálási értesítőt, ami a következő évre szóló biztosítási összegeket és díjakat tartalmazza. Az értékkövetésnek az az értelme, hogy kár esetén a vagyontárgy valós értékének megfelelő biztosítást kaphassunk.
Az indexálás azonban biztosan nem elég, ha év közben például új háztartási gépeket, műszaki cikkeket szereztünk be, bővítettük, felújítottuk az ingatlant, napelemrendszert telepítettünk a tetőre, szigeteltünk vagy éppen kicseréltük a teljes fűtésrendszert. Súlyos milliókról van szó, gondoljunk csak arra, hogy a napelemtelepítésre 6 millió forintos beruházási összeg fele volt a vissza nem térítendő állami támogatás, de egy egyszerű, fűtésre optimalizált klímát sem valószínű, hogy 300 ezer forint alatt meg lehetne úszni.
Az új vagyontárgyakat, illetve a fentiekhez fogható értéknövekedést célszerű felvenni a listára és módosítani a biztosítási szerződést. Erre azért érdemes figyelni, nehogy az alulbiztosítás hibájába essünk. A biztosítók a biztosítási összeg kifizetésekor az ingatlanok esetében az újjáépítéshez szükséges összeget, ingóságok esetében a beszerzési értéket veszik alapul. Ha elmulasztjuk a sokmilliós energiahatékonysági beruházásainkkal korrigálni az éves díjat, akkor nagy valószínűséggel alulbiztosítottá válik az ingatlanunk és egyéb vagyontárgyaink. Ennek az a jelentősége, hogy alulbiztosítás esetén a kárt a biztosító csak olyan arányban téríti meg, ahogy a meghatározott biztosítási összeg a vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségeihez aránylik. Ha nem fizettünk a valós érték után éves díjat, akkor a biztosító által kifizetett összegből nem tudjuk pótolni a tönkrement vagyontárgyat, vagy új állapotba hozni az ingatlant. Ugyanakkor túlbiztosítani sem érdemes, mert bármilyen magas éves díjat is fizet valaki, a biztosító nem fizet magasabb összeget a vagyontárgy új állapotban való helyreállításának illetve beszerzésének költségénél.
