Gazdaság

Matolcsyék kiherélték a jegybanki alapkamatot, ám ez csak az egyik szög a forint koporsójában

Szigetváry Zsolt / MTI
Szigetváry Zsolt / MTI
Hogyan csúszott az argentin peso és a török líra társaságába a magyar forint?

Feljelenteném a Magyar Nemzeti Bankot – vágta rá Róna Péter közgazdász az ATV-nek adott interjúban arra a kérdésre, mit tenne, ha még mindig a jegybank felügyelőbizottságában ülne. Szerinte ami az MNB-ben zajlik, az a szakszerűtlenség csúcsa. A jegybanki alapkamat mellé bevezették (előbb az egyhetes, majd) az egynapos betétet, és az utóbbi lett az igazi irányadó kamat. Erre viszont a jegybanktörvény nem ad lehetőséget. Róna indoklása szerint a jegybanktörvény alapján a monetáris politika alakítása a monetáris tanács feladata, ez a testület állapítja meg a kamatot, nem az MNB vezetősége.

A nemzeti bank válaszul közleményt adott ki, amiben felszólította Rónát, hogy „fejezze be a közvélemény félrevezető tájékoztatását”, sőt „távozzon a magyar közéletből”, konkrétumot azonban nem írt arról, miben téved az egykori fb-tag. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény a monetáris politika stratégiai döntéseit valóban a monetáris tanács kezébe teszi, a jegybanki alapkamatot ennek a testületnek kell megállapítania, amint a kötelező tartalékráta mértékét és a kötelező jegybanki tartalék után fizetendő kamatot is. A jogszabályban egynapos, egyhetes irányadó jegybanki instrumentumról nem esik szó.

Ez amúgy elég lenne, hiszen klasszikusan a jegybanki alapkamat az irányadó kamat, ettől függ minden más, csakhogy a Matolcsy György által vezetett MNB ebben is unortodox útra tért. A jegybanki alapkamat kiüresedett, helyette előbb az egyhetes, azután az egynapos betétet vezették be, és ezek kamatával próbálták terelni a piacot.

Szajki Bálint / 24.hu Az MNB felújítás alatt álló épülete 2022. június 29-én.

A Matolcsy-féle lépéseket Simor András volt jegybankelnök így foglalta össze a Hvg360-ban megjelent írásában:

2021 novemberében az MNB tulajdonképpen kiherélte a jegybanki alapkamatot, és helyette az egyhetes betétet tette új, irányadó kamattá. Ezt követően a kamat mértékéről már nem az MNB legfőbb döntési szerveként működő monetáris tanács döntött, hanem a bank menedzsmentje. De a rendszer nem vált be. A változtatás összezavarta a piacot, látszólag kettős kamatrendszert teremtett, csökkentette a jegybank döntéseinek átláthatóságát, sőt jogi aggályokat is felvetett.

A lapunk által megkérdezett másik volt jegybankelnök, Bod Péter Ákos nem menne olyan messzire, mint Róna Péter, szerinte bizonyos feladatokat a menedzsmentnek kell végeznie a napi rugalmas működés érdekében. Az is árnyalja a helyzetet, hogy jelentős az átfedés a monetáris tanács és az MNB menedzsmentje között, a tanács tagja a mindenkori jegybankelnök és helyettesei. A szakmai közvélemény pedig az Országgyűlés által választott külsős tagoktól sem vár vehemens opponálást. Az eddigi döntések alkalmával elég egyöntetűen szavazott a 9 tagú grémium, amelybe négy tagot ad a jegybank, és öten érkeztek kívülről, köztük Parragh Bianka, a kamarai elnök Parragh László felesége és Kardkovács Kolos, akire Matolcsy már gazdasági miniszterként is számíthatott.

A jogi aggályoknál nagyobb problémának tartja Bod Péter a hitelesség hiányát. A jegybankelnökök éles helyzetben megszólalnak, magyarázatot adnak a jegybanki lépésekre, és ezzel megnyugtatják a piaci szereplőket. Így tett az amerikai Fed elnöke, amikor 3 százalék fölé emelte a kamatot, elmagyarázva, hogy elszaladt az infláció, kiterjedt az egész gazdaságra, a pörgést le kell hűteni, aminek sajnálatos módon recesszió az ára, és mindenkinek el kell szenvednie, amíg normalizálódnak a folyamatok – említett példát a jegybanki beavatkozásra, és egyben a piacok megnyugtatására. De így járt el a cseh jegybankelnök is, amikor a háború kitörése után kiállt a nyilvánosság elé, és bejelentette, hogy mindent elkövetnek a cseh korona árfolyamának védelmében. A cseh korona meg sem rezdült, amihez persze az kellett, hogy valóban megvédje a cseh jegybank a nemzeti valutát, 15 milliárd euróért vásárolt koronát az árfolyam védelmében – a hitelességre ezt a példát korábban Surányi György jegybankelnök hozta fel a Della podcastban.

Matolcsy nem ezt az utat járja, a jegybank többnyire Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnököt küldi a nyilvánosság elé a kellemetlenségek bejelentésére. Legutóbb Washingtonból kellett volna megszólalnia, egy technikai hiba miatt azonban végül csak órákkal később jelentkezett. Ennél nagyobb gond, hogy finoman szólva sem konzekvensek az egymást követő bejelentések.

Soós Lajos / MTI Virág Barnabás, az MNB alelnöke a jegybank konferenciaközpontjában 2022. május 7-én.

A jegybanki döntések és a forint szabadesése

Simor András szerint amit az MNB az utóbbi néhány hónapban művelt monetáris politika címén, az példátlan szakmaiatlanság, szolgalelkűség és kapkodás. Az említett véleménycikkben végigvette a magyar jegybank lépéseit, aminek hatására a forint az idén az argentin peso és a török líra társaságában a világ három leggyengébben teljesítő devizája közé sodródott.

  • 2021. november: az MNB a jegybanki alapkamat helyett az egyhetes betétet tette új, irányadó kamattá.
  • 2022. június 28.: a monetáris tanács az alapkamat és az egyhetes betéti kamat összezárásáról döntött, visszatért a jegybanki alapkamat által vezérelt monetáris politikához. A jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke kijelentette: „A kamatemelés mindaddig folytatódni fog, amíg nem látszik fordulat az inflációban”.
  • 2022. szeptember 27.: Matolcsy György bejelentette, hogy „a 16 hónapig tartó kamatemelési ciklust lezárta a jegybank”. Ugyanakkor a 2022–2023-as évekre vonatkozó inflációs előrejelzését a jegybank a júniusban kiadott inflációs jelentéshez képest 2,5, illetve 5 százalékponttal felfelé módosította.
  • 2022. október 11.: a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint szeptemberben 20 százalék fölé nőtt az egy év alatti pénzromlás.
  • 2022. október 14.: Orbán Viktor péntek reggeli rádiós monológjában közölte: „Tisztelettel megkértem a jegybankelnököt, és utasítottam a pénzügyminisztert, hogy a következő év végére ezt az inflációt mindenképpen felezzék, legalább felezzék meg, és vigyék le úgy, hogy egyszámjegyű legyen, akkor is, hogyha a nemzetközi környezet egyébként az ellenkező irányba húz bennünket”.
  • 2022. október 14.: Virág Barnabás bejelentette, hogy újra nem az alapkamat lesz az irányadó kamat, hanem az egynapos betét, ennek kamatát 5 százalékponttal, 18 százalékra emelik.

Ez valóban brutális lépés, normálisan az alapkamattól keskeny sávban mozog a jegybankban elhelyezhető betét illetve a kapható kölcsön kamata. Most az történt, hogy az alapkamatot változatlanul, 13 százalékon hagyták, az egynapos betét 18 százalékra emelkedett, a kamatfolyosó tetejét pedig 25 százalékra emelték.

Ha a jegybank nem védi a forintot, akkor kisebb kockázattal lehet spekulálni ellene. Ennek következtében a forint az euróval szemben szeptember vége és október közepe között, mindössze két hét alatt több mint hat százalékot vesztett értékéből – összegzi az eredményt Simor.

Kummer János / 24.hu Simor András az MNB elnökeként 2011. február 21-én a monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón.

Közben a világgazdaságban és a nemzetközi pénzpiacon nem történt olyan változás, ami egy ötszázalékpontos, az MNB újkori történetében egyedülálló emelést indokolna. Jellemző, hogy a kamatemelési ciklus lezárása, azaz szeptember 28. és az újabb kamatemelést hozó október 14. között a lengyel zloty és a cseh korona nem gyengült az euróval szemben, csak a forint árfolyama zuhant – vezeti le Simor András, hogy

a forint szabadesését nem a világban lezajló események okozták, hanem az MNB megmagyarázhatatlan döntése a kamatemelési ciklus lezárásáról.

Ezt a nézetet osztja László Csaba volt pénzügyminiszter, aki a 24.hu podcastjában úgy fogalmazott: nagyobb butaságot nehéz csinálni, mint amit a jegybank tett, amikor bejelentette, hogy leáll az emelésekkel az irányadó kamatnál. Úgy véli, ez a szakmai inkompetencia biztos mércéje, a lépés felkérés volt a spekulánsoknak.

Tudakoltuk az MNB-től, hogy az egymást követő kamatdöntéseket miért nem a jegybankelnök jelenti be? A közelmúltban egyetlen alkalommal, a 13 százalékos alapkamatot jelentette be Matolcsy György, a többi döntést Virág Barnabás alelnök kommunikálta. A jegybank mivel magyarázza, hogy a forint az euróval szemben szeptember 28. és október 14. között (az alapkamatemelés befejezésének bejelentése és az egynapos betét kamatának 18 százalékra emelése között) több mint hat százalékot vesztett? Továbbá mi az oka annak, hogy a forint idén az argentin peso és a török líra után a leggyengébben teljesítő deviza? Kérdéseinkre a jegybank nem reagált cikkünk megjelenéséig.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik