A városligeti Vidámpark 2013. szeptember 30-i bezárása után a játékok jó része eltűnt a területről, az 1997 óta műemléki védelmet élvező Hullámvasút, az alatta lévő Mesecsónak és a Körhinta azonban a helyükön maradtak. Utóbbi állapota ma is kitűnő, a műszaki szempontból is kiemelkedő Hullámvasút járművei azonban immár hét éve nem mozdultak egy centimétert sem.
Az idén századik születésnapját ünneplő, számos társával ellentétben nem acél-, hanem favázas játék világviszonylatban is kiemelkedő, hiszen az úgynevezett side-friction, azaz oldalsó súrlódási rendszerű hullámvasutakból mindössze tíz maradt állva, a budapesti pedig az ötödik legidősebb köztük.
A Dragon Ervin tervei szerint 1922-ben épült, 1926-ban illetve a második világháború utáni helyreállítások idején kis mértékben megváltoztatott vonalú pálya túlélte az Angolpark bezárását, majd a Vidámpark része lett. 1971-ben modernizálták: a fékrendszer egy kerék helyett immár pedálokkal működött, a Kacsóh Pongrác út felé néző oldalról eltűntek a támgerendák, hogy a helyüket a támköteles lehorgonyzási mód vegye át.
A száz év alatt a fagerendák is lecserélődtek: a ma látható rendszer legrégebbi darabjai a kilencvenes években kerültek a tartószerkezetbe.
A 2013 végén az Állatkert kezelésébe került hullámvasút legutóbbi, részleges felújítására 2015-ben került sor, a Pannon Park megvalósításával, illetve a Biodómmal kapcsolatos munkák miatt a vasút azonban ugyanebben az évben leállt, mostanra pedig kérdésessé vált, hogy pontosan mikor indulhat majd el újra.
Az Állatkert honlapja szerint az intézménynek az a szándéka, hogy teljesen felújítja a szórakoztató elemet, de
meg kell várnia az ezzel kapcsolatos döntéshozatalt.
Erre mostanáig nem került sor – a még el nem indult kormányzati projektek leállítása miatt nem is tudni, mikor kaphat majd zöld utat –, a városi felfedezőkből álló BCO urbex csapata azonban nemrég megmutatta a helyet, hogy lássuk, hogyan is fest ma a pálya, illetve az alvó kocsik sora:
