Üzleti tippek

Kiderült, mire készül a kormány az építéseknél és beruházásoknál

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
A Portfolio Property Investment Forum konferencián Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettese előadásában arról beszélt, hogy mire készül az állam a beruházások terén a jelenlegi válságos időszakban. Két feladatuk van az építési és beruházási területen: egyrészt kezelni a meglévő portfóliót, a folyamatban lévő beruházásokat, másrészt meghatározni, hogy miként alakítják át az emelkedő árak, a megrendelői oldal bizonytalansága mellett a beruházási ütemeket úgy, hogy közben az építőiparnak is védőhálót biztosítsanak.

A miniszterhelyettes szerint az Építési és Beruházási Minisztérium létrehozásának egyik oka, hogy elfogytak a beruházási források, amire reagálni szükséges. Két aktuális problémával kell szembenéznie a kormánynak.

  • Az energiaárak emelkedése, ami miatt csak idén több mint 1000 milliárd forint konszolidációra van szükség.
  • A kamatszint elszállása, ami szintén a kiadások visszafogását, átcsoportosítását idézi elő.

10 ezer milliárd forintnyi fejlesztést kellett konszolidálni, a magyar állam ennek megfelelően felfüggesztett bizonyos beruházásokat, mintegy 270 ilyen döntés született, 2100 milliárd értékben. A felfüggesztett beruházásokat újratervezik és 2025-2026-ban a tervek szerint újraindítják. A már elindult beruházások nem állnak le, de

mintegy 15-20 százalékos költségnövekedéssel kell számolni,

és azt kezelni is kell, 750 milliárd forint plusz forrás betervezésével.

A feladatok megvalósítását fogja segíteni az a keretjogszabály, amit a tervek szerint szeptember végén, október legelején bocsátanak az Országgyűlés elé. A keret megalkotása során az elmúlt pár hónapban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével, szakszervezetekkel, kamarákkal, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével egyeztettek, és olyan megoldásra törekedtek, aminek eredőjeként kevesebb forrásból többet tudnak majd kihozni. Csepreghy elmondta, törvényi szinten kellett rendezni, hogy:

  • milyen elvek mentén készít elő az állam beruházásokat?
  • Hogyan tervezi meg az állam ezeket a beruházásokat?
  • Miként választja ki a kivitelezői szereplőket?

Ennek kapcsán hozzátette, meg fog szűnni az a gyakorlat, hogy elfogadnak csupán egy darab kivitelezői ajánlatot egy projektnél – mostantól legalább négy érvényes ajánlatnak kell érkeznie, a kivitelező kiválasztásánál.

  • Milyen szerződéses lehetőségeket hagynak a kivitelezőknek az árak változásának kezelésére? A hatékonyságot hogyan emelik?

A beruházási törvény elfogadása után szeretnénk az építésügy általános szabályait rendezni, az alapanyagellátási kérdések, illetve a szabályok kialakítása is idetartozik. A legfontosabb cél a törvényekkel, hogy elérjük azt a 2030-as vállalást, hogy Magyarország a legversenyképesebb legyen. Ebben kiemelten kezeljük a hazai építőipart, a szakma képviselőit, és kérünk egyben partnerséget a piactól

– zárta előadását az újonnan alapított Építési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik