Fordulatra van szükség
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelő bizottságának elnöke, aki a napokban mondott le a Költségvetési Tanács elnöki tisztéről, a Világgazdaság pénteki számában kijelentette: “… a legfontosabb feladat egy gyökeres gazdaságpolitikai fordulat végrehajtása, ami szerintem el is kezdődött”. Ennek jele, hogy az IMF-hez fordult Magyarország és a GDP 4-5 százalékának megfelelő költségvetési szigorítás szerepel a büdzsében.
Egy stabilizáló lépés valószínűleg azonnal forinterősödést okozna – mondta a forint árfolyamára vonatkozó kérdésre. “Mára bebizonyosodott, hogy a piacok nem tolerálják tovább az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikát”.
A jegybanktörvényt az elvárásoknak megfelelően módosítani kell, változtatni kell az adórendszeren, mert túl bonyolulttá vált. Intézményi és személyi változásokat is igényel egy ilyen típusú gazdaságpolitika, a gazdaság pénzügyi irányításának nagyobb teret kellene kapnia, “a politikát pedig erről a területről a háttérbe kellene szorítani”. Arra a kérdésre, hogy vállalna-e miniszteri tisztséget, Járai Zsigmond nemmel válaszolt. Annyit tett hozzá: “szívesen segítek a tanácsaimmal, amennyiben kikérik azokat”.
Járai Zsigmond szerint a különadókat a lehető leghamarabb ki kell vezetni, a hazai vállalkozásokat terhelő adminisztrációt ténylegesen csökkenteni kell, s a bankokat és a tőzsdét újra aktivizálni kell.
Lesz IMF megállapodás
Az MNB felügyelő bizottságának elnöke az interjúban az IMF-fel kötendő megállapodásról kifejtette: “lesz (megállapodás). … én az Európai Uniót politikai értelemben nehezebb ügynek látom bizonyos EU-jogszabályoknak való megfelelési kényszer miatt. …. Ilyen kiélezett gazdasági helyzetben nem tehetjük meg, hogy nem vesszük teljes mértékben figyelembe az elvárásokat. Az új gazdaságpolitikának békülékenyebb, nyitottabb hangnemet kell megütnie.”
A kérdésére, miszerint “hogyan fordulhat elő, hogy két hét alatt ekkorát változik a tényleges hiány, mint amit láttunk 2011 végén” Járai Zsigmond azt válaszolta: “fogalmam sincs konkrétan mi történt, de ez is rávilágít, hogy az egész államapparátust erősebb szakmai alapokra kellene helyezni”.
Az interjúban Járai Zsigmond szólt arról is, hogy “egy gazdaságpolitikai fordulat gyors hozamfelár-csökkenést képes hozni” az állampapír piacon. “Az IMF-fel és az EU-val való megállapodás ezen sokat lendíthet, de még jobb lenne, ha nem várnánk meg, hogy diktáljanak számunkra, hanem magunk indulnánk el a helyes úton. … Egy jó gazdaságpolitikával a 80 százalékos GDP-arányos államadósság még menedzselhető.” Járai Zsigmond szavai szerint “…a magas kockázati megítélésünknek egyértelműen a bizalmatlanság az oka”.
Biztonságos szinten a tartalék
A jegybanki tartalékáról szólva a felügyelő bizottsági elnök azt mondta, hogy a mostani biztonságos szintet jelent.
Arról, hogy mit gondol az MNB és a PSZÁF összevonásának lehetőségéről Járai Zsigmond a lapnak azt mondta: számos érv szól mellette, hiszen a bankválság megelőzésére alkalmas pénzügyi eszközök a jegybank kezében vannak, az információk viszont a felügyeletnél. Az elképzelt megvalósítás rossz volt, szavai szerint “nem lehet egyeztetés nélkül, sürgősséggel benyújtani az ilyen törvényeket, hanem meg kell vitatni a jegybankkal, a felügyelettel és az EU-val is”.