A Fidesz valószínűleg kormányzati szerephez jut hamarosan. Nem vetődött föl, hogy a munkájára itthon lesz majd szükség és nem Brüsszelben?
A Fidesz 1988 óta egy olyan politikai szervezet, hogy soha nem pozíciót vagy tisztségeket, hanem munkát osztottunk szét egymás között. Nekem nagy megtiszteltetés volt, amikor 2007 tavaszán felvetette Orbán Viktor elnök úr, hogy javasolna engem európai parlamenti képviselőnek.
Azonnal elfogadta a felkérést?
Azt tanultam meg, hogy egy komolynak mondott ember, egy komolynak mondott lehetőségre soha nem mond azonnal igent. Így – bár tudtam a választ – két napig gondolkodtam, majd elfogadtam. Volt időm felkészülni arra a feladatra, hogy 2009 és 2014 között EP-képviselő legyek. Természetesen, mint Fidesz-alapító, ismert Fidesz-vezető nagyon sokat fogok dolgozni azon, hogy a Fidesz a – remélhetőleg még az idén sorra kerülő – választásokon sikerrel járjon,és kormányt alakítsunk.
Az önök brüsszeli munkájában mennyiben hozna változást egy Fidesz-kormány?
Ez egy új környezetet teremt nekünk. Amióta az EP-ben fideszes képviselők dolgoznak, a párt itthon ellenzékben volt. Kimondottan rossz kapcsolatrendszer alakult ki ezért, a képviselőink nem kaptak elég információt, elég kormányzati támogatást. Pedig ők kint nem a Fideszt, hanem Magyarországot képviselik. Úgy gondolom, ebben a gondolkodásmódban gyökeres változásra van szükség: mind a 22 magyar képviselőnek a kormányzattól meg kell kapnia a támogatást, a kormánynak együttműködésre kell törekednie.
Azaz az MSZP-s és jobbikos képviselőket is támogatni kell?
Mind a 22 képviselőt. A kormány nem egy pártpolitikai szereplő, hanem minden magyar állampolgár kormánya. Szerintem annak a 22 magyar képviselőnek, akit a polgárok megválasztottak, a munkájához információkban, illetve a szakmai háttér biztosításában a kormányzatnak az ország érdekében kell támogatást adni. Én arra készülök, hogy a Fidesz nyer a választáson, és kormányzati szerephez jut, és én ebben a munkában, mint európai parlamenti képviselő fogok részt venni.
Deutsch Tamás parlamentet vált (Fotó: MTI)
Az EP-választás talán legnagyobb meglepetése a Jobbik három képviselői helye volt. A választás után Orbán Viktor is kijelentette, hogy nyitott a Jobbik szavazói felé. Egyetért ezzel?
A Fidesz nyitott azok felé a polgárok felé is, akik az MSZP-re vagy az MDF-re szavaztak, ez nem a Jobbik-szavazókról szól. A Fidesz ma az egyetlen, a polgárok által is kormányzóképesnek tartott politikai erő, és óriási bázis van mögöttünk. Ha ez az erő minél több embert tud befogadni, az annál erősebb társadalmi hátteret tud majd teremteni egy második Orbán-kormánynak.
Elemzők szerint viszont éppen a Jobbik bejutása mutatta meg, hogy megbukott az „egy a tábor” elve.
Én Orbán Viktort tudom idézni: soha nem volt ilyen hatalmas a tábor, és nagyon magasan van a zászló. Mi kell ennél több? Ha 100 százalékot érnénk el a választáson? Nem fogunk, és nem is lenne talán jó.
Az EP-választás eredményeit nézve viszont a Jobbik egy országgyűlési választáson is elérné a parlamenti küszöböt. Ön nem tartaná aggályosnak, ha a párt parlamenti szereplővé válna?
Ezt a nyolcmillió választópolgár fogja eldönteni egy alkotmányos, demokratikus választáson. Az 1998 és 2002 közötti időszakra gondolva eszébe jut bárkinek a magyar demokráciának olyan sérülése, olyan csorbulása, amely azért állt elő, mert a MIÉP a parlamentben volt? Azt nem tudom, hogy mi lesz majd, de a múltból már van tapasztalat. 1998 és 2002 között a MIÉP bent volt a parlamentben, és ebből senkinek sem lett baja. Mondtak persze olyat, amivel vitatkoznék vagy felháborítónak érzek, ahogy az MSZP is mondott sok ilyet.
Ön Brüsszelben együtt fog működni Morvai Krisztináékkal?
A Jobbik EP-képviselőivel való viszony nagyon világos: én egy udvarias, jól nevelt ember vagyok, így nem lehet a személyes viszonyban megjeleníteni ideológiai, eszmei nézetkülönbségeket. Köszönünk majd egymásnak. Én egyébként Morvai Krisztinánál vizsgáztam, tanárom volt az egyetemen. Ismertem őt, még mielőtt felfedezte volna magában a jobbikos szimpátiát. A Jobbik és a Fidesz két gyökeresen eltérő politikai családhoz tartozik, azaz ők egy teljesen más – bár még nem tudni, milyen – frakcióban fognak ülni. Mi pedig az EP legnagyobb, vezető frakciójában, az Európai Néppárt soraiban.
Itthon szinte senkit sem érdekel Európa. Ön, mint Magyarországon ismert arc, tud-e, akar-e tenni azért, hogy az európai ügyeket közelebb hozza az emberekhez?
Igen, ezt tekintem az egyik legfontosabb személyes célomnak is. Szerintem a jó kérdést kell feltenni, és arra tudnak a politikusok, a közélet szereplői választ adni. Az embereket az ő személyes életüket érintő problémák érdeklik. Ha a politika, legyen az itthoni vagy európai, meg tudja mutatni, hogy a személyes életükben felmerülő problémák megoldásában, lehetőségteremtésben milyen döntéseket tudnak hozni, az érdekelni fogja az embereket. Ha egy televíziós műsorban érdekes beszélgetést látnak az új távközlési irányelvről, két perc után átkapcsol az ember. Ám, ha a kérdés arról merül fel, hogy az EP olyan döntést hozott, hogy a roaming-díjak a felére csökkennek, persze hogy mindenkit érdekel. És én ezt nem kommunikációs, hanem gondolkodásbeli kérdésnek tekintem.
Önnek mi lesz a feladata Brüsszelben? Beszéltek már erről?
Mi 14-en rögtön, nyolcadikán leültünk, és kiosztottuk egymás között a feladatokat. Kohéziós politikával fogok foglalkozni. Hozzám tartoznak majd az EU által Magyarországnak nyújtott támogatások, minden, ami nem agrár. Az a kérdés, mire, hogyan, és mennyi pénz jut majd.
A jelenlegi kormány büszke arra, hogy az EU-s pénzek lehívásában nagyon jó helyen állunk. Ön hogy látja ezt?
Sajnos nem vagyunk jók, sok mindenen kell majd változtatni. Meg kell nézni, hogy azt a pénzt, amit el tudunk érni, hogyan tudjuk egyszerűbb kifizetésűvé, gyorsabbá és minél több pályázó számára hozzáférhetővé tenni. De ez nagyrészt kormányzati kérdés. Ami számunkra, EP-képviselőknek a legfontosabb, az az, hogy a parlament ebben a ciklusban tárgyal majd az EU 2014-2020 közötti költségvetéséről. Ez dönti majd el, hogy a következő hétéves ciklusban mennyi uniós forráshoz, mennyi pénzhez jut Magyarország. Ebben az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa közösen dönt, azaz az EP-nek érdemi beleszólása van.
életrajz
Deutsch Tamás 1966-ban született Budapesten. Az ELTE, Állam és Jogtudományi Karán 1999-ben szerzett jogi diplomát. A Fidesz alapító tagja, a párt alelnöke volt 1993-2003 között, 2002 és 2004 között budapesti elnök, 2006 óta pedig a Fidesz Elnöki Kabinet vezetője. 1990 óta országgyűlési képviselő, 2004 és 2006 között a parlament alelnöke volt. 1999-ben Orbán Viktor Ifjúsági és Sportminiszterré nevezte ki, hivatalát 2002-ig töltötte ki. A fővárosi Fideszben is aktív szerepet vállalt: 2002-től egy éven át a Fővárosi Közgyűlés tagja és frakcióvezetője volt. 2006-tól két évig pedig Erzsébetváros önkormányzati képviselője és a képviselőcsoport vezetője. 1999 és 2001 között a MOB alelnöki posztját is betöltötte. Angolul és franciául beszél. Családos, négy gyermek édesapja.
