Az Ig Nobel-díjat 24. alkalommal adták át. Bármennyire is meghökkentően és viccesen hangoznak a kutatások, azok mögött komoly tudományos szándék rejlik – hívja fel a figyelmet a BBC.
A fizikai Ig Nobelt japán tudósok kapták, akik a banánhéj és a cipőtalp, valamint a padló és a banánhéj közti súrlódást vizsgálták. A kutatás hozadéka végső soron az, hogy a banán csúszósságát adó anyag az emberi ízületeknél is megtalálható, ezért a vizsgálat protézisek tervezésénél lehet hasznos.
Az idegtudományok kategóriájában kanadai tudósok nyertek, akik azt vizsgálták, mi játszódik le azok agyában, akik Jézus arcát látják egy pirítóson.
Ausztrál kutatók nyerték a pszichológiai Ig Nobelt, amiért bebizonyították, hogy akik később fekszenek le aludni, jóval önteltebb és manipulatívabb személyiségűek, mint a korán kelők.
A közegészségügyi Ig Nobel-díj a prágai Károly egyetem kutatóié lett, akik a macskatartás mentális kockázatait vizsgálták.
Szintén cseheké a biológiai Ig Nobel, amiért kimutatták, hogy a dolgukat végző kutyák előszeretettel fordulnak párhuzamosan a Föld észak-déli irányú mágneses vonalaival.
Olaszok nyerték a művészeti Ig Novelt annak vizsgálatáért, hogy mekkora az emberek fájdalomérzete, ha egy szép festményt néznek, miközben erős lézersugárral égetik a kezüket és mekkora, ha csúnya festményt néznek ezalatt.
A közgazdaságtudományi díjat az olasz kormány statisztikai intézete kapta, amiért élen jártak abban, hogy az Európai Uniós országok gazdaságába számolják bele a prostitúciót, drogkereskedelmet, csempészetet és egyéb illegális pénzügyi mozgásokat.
Sarkkutatás kategóriában norvég tudósok nyertek, akik azt vizsgálták, hogyan reagálnak a rénszarvasok jegesmedve-jelmezbe öltözött emberekre.