Elfogadta hétfőn az Országgyűlés a szakképzési törvény módosítását. A képviselők 188 igen és 162 nem szavazattal hagyták jóvá a változtatásokat.
A módosítással az Európai Uniós irányelveknek megfelelő irányban változtatták meg a szakképzési vizsgaszervezési tevékenységet, amely egyszerűsíti a jogosultság megszerzésének eljárását – adta hírül az MTI.
Elfogadták a felsőoktatási törvény módosítását is:, a képviselők a változásokat 203 igen és 147 nem szavazattal hagyták jóvá.
A megváltozott jogszabály kitér többek között a felsőoktatási intézmények vállalkozói közintézetként való átsorolására, a felsőfokú tanulmányi időre, a szakkollégiumi központi és kutatói egyetemi cím adományozására.
Vállalkozhatnak az intézmények
A felsőoktatási törvénymódosítás szerint vállalkozói közintézeti besorolást akkor kezdeményezhet a fenntartójánál egy költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, ha az, és annak jogi személyiségű szervezeti egysége köztartozással nem rendelkezik, több mint hatvan napja lejárt esedékességű adósságállománya nincs. Az átsorolással egyidejűleg vezető testületet kell létrehozni – olvashatjuk az Edupress honlapján.
A jogszabály szerint az egészségügyi felsőoktatási intézmény a kutatási, képzési feladatainak ellátása érdekében, az intézmény részeként, vagy elkülönített szervezet keretében egészségügyi szolgáltató működtetésére jogosult.
Kutatóegyetemek létesülhetnek
Az az intézmény kaphat kutatóegyetemi státuszt, amely jelentős teljesítményt nyújt a hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztés és innováció területén, és ezeket az eredményeket az oktatásba közvetíti, kiemelt feladatának tekinti a tehetséggondozást, kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint a kutatás és a képzés területén is kiterjedt nemzetközi együttműködésekkel rendelkezik.
Szakkollégiumi Kiválósági Központ címet adományozhat a miniszter pályázat útján annak a tehetséggondozásban kiemelkedő intézménynek, amely elsődleges feladatának tekinti a tudásalapú elitképzést, rendelkezik önálló, a felsőoktatási képzés magas színvonalú kiegészítéseként működtetett képzési rendszerrel.
A jogszabály szerint egy hallgató maximum 12 félévig vehet részt államilag támogatott képzésben, míg a fogyatékkal élő hallgatók támogatott képzési ideje négy félévvel megnövelhető.
A doktorjelöltek képzését is érinti a módosítás, amely szerint doktorjelölt a jövőben az is lehet, aki nem vett részt doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett és teljesítette a doktori képzés vizsgakövetelményeit.
Módosul az akkreditáció
Változik továbbá a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság létszáma és munkája. A jövőben az intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét, művészeti alkotótevékenységét rendszeresen, ötévenként értékelni kell. Az értékelésnek ki kell térnie a fent említett területek személyi, tárgyi feltételeinek meglétére, illetve ezek érdekében tett intézményi fejlesztések értékelésére – írja az Edupress.
A módosítás kitér rá, hogy a jelenlegi 29 fő helyett 19 tagja legyen az akkreditációs bizottságnak. Ide 11 tagot – köztük egy nemzetközi szakértőt – a rektori konferencia, három tagot az Akadémia és a kutatóintézetek, kettőt a felsőoktatás működésében érdekelt kamarák, országos szakmai szervezetek, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot az Országos Köznevelési Tanács és egy tagot az Országos Kisebbségi Bizottság delegál. Nem lehet a bizottság tagja, aki a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, rektor, gazdasági tanács tagja vagy köztisztviselő.
