János az OTP ügyfele, vele is az történt, mint számos más személlyel – felhívták a bank nevében, hogy veszélyben van a pénze. Azt mondták neki, hogy egy kecskeméti IP-címről éppen vásárolni akarnak a számlájáról az egyik legnagyobb online áruházban, 64 ezer forintért. János erre azt kérte, hogy tiltsák le a tranzakciót, mert nem ő kezdeményezte. Erre „kapcsolták” neki az „OTP biztonsági csoportját”, majd közölték, próbálják a tiltást intézni. Azt is mondták, hogy adathalászok megszerezhették az adatait, és addig fognak próbálkozni, amíg nem sikerül nekik a tranzakció. Illetve, hogy biztos vírus van a telefonján, és rávették, azonnal töltse le az AnyDesk-alkalmazást. János nem ismerte, mire való a program, de mivel megijedt, ideges volt, és nem akarta, hogy a pénzét lenyúlják, feltelepítette a programot, ahogy kérték. Így a csalók távoli hozzáférést, irányítást szereztek a telefonja felett.
Folyamatosan beszéltek hozzá, kérték, nézze meg, nem jött-e már sms a 64 ezres vásárlásról, meg hogy lépjen be az online bankfiókjába, és ott is nézze meg. Miután belépett a Smartbankba, közölték vele, hogy csinálnak egy próbautalást. Ezután legnagyobb meglepetésére 2,2 millió forint érkezett a számlájára, ezt sms-üzenet is megerősítette, illetve az online bankban is látszott. Kérdezte, hogy kerül a számlájára ez az összeg, de a válasz az volt, ne foglalkozzon vele, ezek csak számok, meg betűk, a bank mindjárt visszaszedi. Még egy darabig szóval tartották, majd megszakadt a vonal. Ekkor újra belépett az online bankjába, és azzal szembesült, hogy vagyis a beérkezett 2,2 millió forinton felül a saját majdnem egymillió forintját is.
Ekkor próbálta visszahívni a „banki” számot, de az már nem élt, és hiába hívogatta az OTP-t, nem sikerült senkivel beszélnie. Később az igazi OTP hívta őt, hogy furcsa tranzakciót észleltek a számláján, kérdezték, ő kezdeményezte-e vagy sem. A férfi ekkor már sírt a telefonban. A bank tanácsára letiltatta a kártyáját, a számláját, és rendőrségi feljelentését tett. Kiderült, hogy a 2,2 millió forint egy nőé volt, aki szintén telefonos banki csalás áldozata volt, de valamiért az ő pénzét olvasónk számlájára utaltatták át. Vagyis szinkroncsalás történhetett.
A rendőrség telefonos tájékoztatásából pedig azt szűrte le, hogy bár károsult, egyben gyanúsított is.
A számla zár alatt marad, de János nem gyanúsított
A számlazárolást a rendőrség így magyarázta kérdésünkre: az ismeretlen tettesek a második feljelentő számlájáról követték el a pénzmosás bűncselekményét, ezért rendelt el a nyomozó hatóság a vagyonbiztosítás érdekében vagyoni kényszerintézkedést. Ettől azonban a sértett, vagyis János nem válik gyanúsítottá – tették hozzá.
Időközben János megtudta, hogy a csalásnak, ami őt és a nőt érintette, volt egy harmadik áldozata is, egy férfi, akihez Jánostól utaltatták át a 3,2 millió forintot. A másik férfi számlájáról pedig összesen már 7,6 millió forintot utaltattak tovább a csalók. Ennek alapján úgy tűnik,
Jánosnak most a pénze elvesztésén túl az a legnagyobb problémája, hogy a számlája még mindig zárolva van, így nem jut hozzá az időközben beérkezett pénzeihez, és nincs miből megélnie. Ez lassan egyéni vállalkozása működését is ellehetetleníti, mert többnyire utalással érkeznek a bevételei, azonban azokhoz sem jut hozzá. A bank azt írta neki, hogy banki hiba nem történt, és hogy kérésére kezdeményezték a tőle elutalt pénz visszahívását, de ez nem sikerült, mivel János jóváhagyta a tranzakciókat, a banknak pedig nincs lehetősége további intézkedésre. János nem akar ebbe belenyugodni.
A rendőrség kérdésünkre azt válaszolta, hogy a büntetőeljárások adatai alapján a szinkroncsalás, vagy lánccsalás nem jellemző elkövetési mód a telefonos banki csalók részéről. János rendőrségi tudakozódása nyomán ugyanakkor úgy tudja, nemcsak ők hárman lettek áldozatok, hanem vannak mások is.
Azok a személyek, akiknek a számláját felhasználták, jellemzően arra számíthatnak, hogy a bankszámlájukat a bűncselekmény elkövetési értékének erejéig lefoglalják, annak érdekében, hogy az eredeti sértett kára megtérülhessen – közölte az ügymenetet az ORFK. A többi kérdésünkre a folyamatban lévő nyomozás érdekeire tekintettel nem válaszoltak.
A rendőrség azt kérte, hogy
- a hasonló, gyanússá váló telefonhívásokat szakítsuk meg, hogy ne váljunk sértetté, gyanúsítottá.
- Ha bárki számlájára ismeretlen eredetű pénz érkezik, azzal ne rendelkezzen.
Hozzátették, ha a pénzt – eredetének tisztázása nélkül – bármilyen módon felhasználjuk (akár készpénzben felvesszük, akár tovább utaljuk), akkor pénzmosást követhetünk el. Éppen ezért azt tanácsolják, a számlatulajdonos haladéktalanul jelentse a számláját vezető pénzintézetnek, ha Jánoshoz hasonlót tapasztal.
Más módokon is előfordulhat, hogy pénzmosásba kevernek bele bűnözők. Hogy ezt elkerüljük, érdemes elolvasni a rendőrségi tájékoztatókat, amelyeket itt és itt találhat. Az OTP Bank rendszeresen és különféle módokon figyelmeztet mindenkit arra, hogy ne töltsenek le ismeretlen alkalmazásokat a telefonjukra, mert ezzel átengedik az irányítást a mobiljuk felett. Legutóbb néhány napja tettek ki oldalukra figyelmeztetést.
