Legfőbb Ügyészség: Völner Pál 83 millió forint kenőpénzt vett át részletekben

Részleteket közölt a Legfőbb Ügyészség az Országgyűlés Mentelmi bizottságával arról, hogy miért kezdeményezi a vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner Pál immár lemondott igazságügyi államtitkár mentelmi jogánek felfüggesztését. A Polt Péter vezette vádhatóság azt írta, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke – a letartóztatásban lévő Schadl György – 2017 augusztusát megelőzően, pontosabban meg nem határozható időponttól kezdődően korrupciós kapcsolatot alakított ki a fideszes politikussal.

Kapcsolódó

A bizottság már megszavazta, kedden az Országgyűlés felfüggesztheti Völner Pál mentelmi jogát

Az államtitkári posztjáról lemondott politikust hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják. Maga is kérte mentelmi joga felfüggesztését.

Az ügyészség álláspontja a bizottság határozati javaslatából olvasható ki, amely Völner mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza. E szerint a kar elnöke jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt, alkalmanként 2-5 millió forintot, összesen 83 millió forintot adott az államtitkárnak azért, hogy Völner a végrehajtásról szóló törvényben meghatározott törvényes jogait a kar elnöke érdekeinek megfelelően gyakorolja, így

• államtitkárként és miniszterhelyettesként hivatali pozícióját és tekintélyét az Igazságügyi Minisztériumban dolgozó hivatalos személyeknél felhasználva elérje, hogy azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan a kar elnöke támogatott,
• támogassa a kar elnökét abban, hogy a karral kapcsolatos működési-, gazdasági-, szervezeti elképzelései érvényre jussanak,
• hivatali kapcsolatai felhasználásával támogassa a végrehajtói kar elnökét abban, hogy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Schadl által megjelölt személy vagy cég,
• illetve Völner Pál hivatali ismeretségeit, pozícióját és abból fakadó befolyását felhasználva, hivatalos személyeknél eljárva közreműködjön olyan ügyek intézésében, amelyek nem tartoztak hivatali hatáskörébe.

A Legfőbb Ügyészség szerint a kar elnöke a rendszeres jogtalan előnyt nem kizárólag konkrét ügyekben nyújtott segítségéért, hanem folyamatos rendelkezésre állása érdekében, lényegében fizetésként adta Völner Pálnak.

Völner szerintük vállalta, hogy a jogtalan előnyért cserébe a hivatali működése során, a hivatali helyzetéből adódó lehetőségeivel visszaélve, az önálló bírósági végrehajtók feletti felügyeleti-, hatósági-, igazgatási jogkörét a kar elnöke egyedi ügyekben hozzá intézett konkrét kéréseinek megfelelően számára előnyösen fogja gyakorolni.

A tájékoztatás alapján Völner vállalta továbbá azt is, hogy a hivatali pozícióját arra fogja felhasználni, hogy adott esetben kiírás előtt álló vagy folyamatban lévő pályázatokat vagy más hatósági eljárásokat szintén Schadl kéréseinek megfelelően számára kedvezően befolyásolja.

Az ügyészségi dokumentum szerint a kar elnöke és Völner találkozókat bonyolítottak egymással, jellemzően éttermekben, valamint többször találkoztak az utcán a politikus gépjárműve mellett.

Ezeken a találkozókon adta Schadl Völner Pálnak a végrehajtói osztalékokból befolyt jogtalan előnyt. A pénzátadásokra jellemzően konspirált módon került sor.

A Legfőbb Ügyészség kiemelte, hogy Völner Pál összesen 83 millió forint jogtalan előnyt kapott Schadl Györgytől, 2018 májusa és 2021 júliusa közt, azonban a dokumentumban közölt tételes felsorolás csupán 67 millió forintot tesz ki.

Mint írták, Schadl és Völner olyan hierarchikus rendszert alakított ki és működtetett hosszabb időn keresztül, melynek keretében Völner Pállal kizárólag a kar elnöke állt kapcsolatban. Ennek keretében a kar elnöke befolyást a többi között arra használta fel, hogy egyes, általa kiválasztott személyektől az önálló bírósági végrehajtói kinevezésükért cserébe és azt követően a zavartalan működésük biztosítása érdekében tőlük rendszeresen jogtalan anyagi előnyhöz jusson.

Az ügyészség szerint ennek keretében a kar elnöke több, önálló bíróság végrehajtóként tevékenykedni kívánó személlyel megállapodott abban, hogy ő a kar elnöki pozícióját, valamint a Völnerrel fennálló kapcsolatát felhasználva eléri, hogy végrehajtói kinevezést kapjanak az erről tudomással nem bíró mindenkori igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkártól.

A Polt vezette hatóság szerint ennek ellentételezésére kikötötte azt, hogy kinevezett végrehajtóként a végrehajtói iroda működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében készpénzben a kar elnöke gépkocsivezetőjén keresztül juttassák el a részére, amiből ő azoknak, akik az osztalékot teljes egészében odaadták neki, készpénzben – mintegy fizetésként – havi 1-2 millió forintos összegeket visszaad. Ennek alapján az önálló bírósági végrehajtói irodák által termelt haszon lényegében a kar elnöke illegális vagyonát gyarapította, amely megteremtette azon korrupciós összegek hátterét, amelyekből Völner Pál folyamatosan részesült.

Mint írták, a kar elnöke a fenti korrupciós kapcsolat keretében Völner Pálon keresztül, részére rendszeresen, több esetben utólag jogtalan előnyt átadva elérte, hogy

• egy a Győri Járásbíróság mellett működő,
• egy a Monori Járásbíróság mellett működő,
• egy a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő,
• egy a Szekszárdi Járásbíróság mellett működő,
• egy a Szigetszentmiklósi Járásbíróság mellett működő,
• egy a Ceglédi Járásbíróság mellett működő,
• valamint egy a Fonyódi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtót nevezzzék ki.

Schadl és Völner több esetben úgy intézték el az önálló bírósági végrehajtónak történő kinevezést, hogy a jelöltnek nem volt végrehajtói tapasztalata, illetőleg a jelölt megelőzött a pályázaton magasabb pontszámot elért végrehajtóhelyettesként dolgozó személyt.

A kinevezésüket követően, az iroda működése során keletkezett adózás utáni eredményből felvett osztalékból

• a Győri Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtó összesen 39 millió forintot,
• a Monori Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtó 190 millió forintot,
• a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtó összesen 254 millió forintot,
• a Szekszárdi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtó összesen 78 millió forintot,
• a Szigetszentmiklósi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtó összesen 197 millió forintot,
• a Ceglédi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtó 81 millió forintot,
• a Fonyódi Járásbíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtó 42 millió forintot

adott át összesen Schadlnak, ezekből az összegekből Völner Pál is részesült.

Bár jelentős összeg, a Völnernek juttatott csúszópénz eltörpül ahhoz képest, ami az ügyészség szerint a Schadl György markát ütötte a korrupciós ügyletek során, a vádhatóság által felsorolt tételek ugyanis több mint 880 millió forintot tesznek ki.

A Legfőbb Ügyészség hozzáteszi, a tényállást a tanúk vallomásai, a Nemzeti Védelmi Szolgálat által végrehajtott rejtett figyelés eredménye, az ügyben gyanúsítottként szereplő személyekkel szemben alkalmazott leplezett eszköz (lehallgatás, információs rendszer titkos megfigyelése) során keletkezett közlemények, adatok, gyanúsítottak vallomásai, lefoglalt bűnjelek, okirati és tárgyi bizonyítékok, elektronikus adatok, hívásforgalmi adatok, cégnyilvántartási adatok támasztják alá.